Spiró György
Április 4-én történt
„A szentimentalizmusig meg tudok hatódni a szeretet erején” – mondta el egy interjúban Sándor György humoralista, aki a mai napon ünnepli 86. születésnapját.
A szerepeimből nem tudok idézni, de rendezőként be nem áll a szám
„Nekem óriási motiváció olyan előadásokat készíteni, amelyek többféle buborék lakójának lehetnek érdekesek, de nem kamuznak” – mondja Keszég László, aki nem először rendez Szabadkán, szülővárosában. A Kosztolányi Dezső Színházban a Vér és a Vojáger című előadások után most Spiró György Árpád-ház című drámáját viszi színre.
Így olvasnak az írók
Azt tudjuk, hogy Vámos, Spiró vagy Dragomán hogyan ír, de azt nem, hogyan olvasnak. Pedig érdekes a fordított felállás is: amikor az író nem teremtő, hanem befogadó. Összegyűjtöttük a kérdésről néhány klasszikus és kortárs szerző gondolatait, és még egy könyves adventi kalendáriumhoz való tippet is hoztunk.
A metaverzumban is fogunk olvasni?
Az idén 25 éves Digitális Irodalmi Akadémia megmutatta: a sokszor áthatolhatatlan, hibás szövegekkel teli netes dzsungelben igenis van értelme egy jól szervezett, klasszikus és kortárs szerzők alkotásait az olvasók rendelkezésére bocsátó online könyvtárnak.
Spiró György: Magyar írónak lenni azt jelenti: bármit megírhatok, mert az egész világ az enyém
„Nem azért fordítottam lengyeleket, oroszokat vagy délszlávokat, mert úgy gondoltam, hogy ez a népek közötti együttműködést segíti. Hanem, mert úgy gondoltam, ezekkel a világokkal a magyar irodalmat gazdagítom” – mondta el Spiró György, aki a Felczak Műhely vendége volt április 17-én.
Nézzünk bizakodva a jövőbe – Írók a Pécsi Harmadik Színházért
Örkény István fent idézett sorával kezdődött a Pécsi Harmadik Színház megmentéséért szervezett gála március 15-én. A közösségi felajánlások évad végéig megmentik a színházat, de hosszútávú megoldásra lenne szükség. Cikkünkben kiváló magyar írók, dramaturgok emelnek szót a színház fennmaradásáért.
Balázs Zoltán rendezte előadással nyitott a Via Carpatia nevű lengyelországi színházi fesztivál
Balázs Zoltán rendezése, Adam Mickiewicz lengyel romantikus szerző Ősök című drámájából készült előadás nyitotta szombaton a Via Carpatia nevű közép-európai színházi fesztivált az északkelet-lengyelországi Olsztynban.
Diskurálni Luciferrel, kifaggatni Évát – Mit kérdeznének drámaíróink Az ember tragédiája karaktereitől?
Ha lehetősége volna találkozni Az ember tragédiája egyik szereplőjével, ki volna az és miről szeretne beszélgetni vele? Ezt a kérdést tettük fel öt kiemelkedő hazai drámaírónak.
Spiró György tárlatvezetése a Modemben
A debreceni Modemben Lakner László Alter ego című kiállításán Spiró György Kossuth-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja tart tárlatvezetést július 9-én.
„Zokniban füleltem” – Bemutatták Szalay Zoltán fotóalbumát
„Higgyék el, nem bolondultam meg, a képek megszólítják az embert, és beszédbe elegyednek azokkal, akik odafigyelnek rájuk” – mondta Kincses Károly fotómuzeológus, az Azok a nyolcvanas, kilencvenes évek – Szalay Zoltán fotóalbuma című kötet képszerkesztője az Örkény István Könyvesboltban megrendezett könyvbemutatón. Ott jártunk.
„A dráma önkényes, hatásvadász műfaj”– Spiró Györggyel és Garaczi Lászlóval beszélgettünk
Tanulható-e a drámaírás? A jó dráma olvashatóbb vagy játszhatóbb? És egyáltalán mit adhat nekünk ma ez a műfaj? – egyebek mellett ezekről beszélgettünk a Kortárs Magyar Dráma díj idei nyerteseivel, Spiró Györggyel és Garaczi Lászlóval.
„Sznobok nélkül nincs művészet, ők tartják el”
„Minden nagy mű tele van hibával. A lényeg, hogy nagy mű legyen” – mondta Spiró György a Margó Irodalmi Fesztiválon, a nemrégiben megjelent, Mikor szabad ölni? című könyvét Dés Lászlóval bemutató beszélgetésen.
Buborékok – A Vígszínház Kvartett-előadásáról
Március 28-án két hónapja, hogy Börcsök Enikő elhunyt. A Vígszínház először február 11-étől 14-éig, majd a kivételesen nagy érdeklődés hatására végleg elérhetővé tette a Kvartett című, Spiró György komédiájából (?) Marton László által rendezett előadást, amelyben a Feleséget alakította.
„Olvassák úgy, mint egyetlen sötét kalandregényt”
Sajnálatos események címmel jelent meg Spiró György két tragédiát és egy közjátékot tartalmazó kötete. A XX. század második felének magyar történetéből született drámákról a Margón Rainer M. János történész kérdezte a szerzőt.
Így olvastok Ti
Szépirodalom, történelmi kötetek és pszichológiai tárgyú írások – a Bookline júniusi sikerlistájának magyar alkotásaiból válogattunk.