A Magyar Rák Liga 1993-tól minden évben NEMZETI RÁKELLENES NAPot szervez április 10-én dr. Doblinger Gyula (1849–1937) sebész, egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rák Bizottságot. A nap célja, hogy a társadalom minden rétegét – az egyént is – bevonják a rák elleni küzdelembe, felébresszék a felelősséget önmaguk iránt.
Lipszky János születésnapja – 1766
A felvilágosodás korának legnagyobb tudású magyar kartográfusa, LIPSZKY JÁNOS (Szedlicsna, 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.) felvidéki gimnáziumi évei alatt alapos matematikai, mértani és földrajzi ismeretekre tett szert. 1784 után kadétként a katonai térképészetnél kezdett térképrajzolással foglalkozni. A II. József által elrendelt kataszteri felmérésben gyakorlati földmérési ismeretekre is szert tett. Az 1790-es években a török- és franciaországi háborúkban vitézségével, bátorságával tűnt ki. Ekkoriban már érlelődött benne az elhatározás Magyarország térképének elkészítésére; ehhez többszáz részlettérképet gyűjtött össze. Munkáját katonai elöljárói is támogatták, mentesítették a szolgálat alól és megnyerték számára József nádor támogatását, sőt, rendelkezésére bocsátották a titkos katonai felméréseket, iratokat is. Mindennek – és saját kitartó munkájának – eredményeként Lipszky 1797 és 1802 között egységes rendszer és méretarány szerint megszerkesztette Magyarország térképét, amely mintegy 20 000 helységet és egyéb földrajzi pontot tartalmazott. A Mappa generalis Regni Hungariae… 1:469 440 méretarányú térképe teljes egészében 1806-ban, a Repertorium (helységnévtár) 1808-ban jelent meg, majd 1810-ben egy kisebb méretarányú változat. Mivel a térkép nemzetközi viszonylatban is az egyik legszebb, legpontosabb alkotásnak számított, és mind a közigazgatásban, mind a postai forgalomban és a közlekedésben nagy jelentőségű volt, Edinburgh-ben és Bécsben is kiadták angol, német és francia nyelvű feliratokkal. Lipszky 1810-ben még egy négy lapból álló, 1:7200 méretarányú Pest-Buda térképet is kiadott. 1813-ban ezredesként vonult nyugállományba és haláláig birtokán gazdálkodott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
A budapesti Pasteur Intézet működésének megkezdése – 1890
A veszettség elleni szérum előállításával, az oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozó intézetet 1890-ben Hőgyes Endre létesítette az orvosegyetem általános kór- és gyógytani intézetéhez kapcsolódva az Üllői út 26. szám alatti központi egyetemi épület földszintjén. 1904-ben innen költözött az intézmény a Rákos (ma: Hőgyes Endre) utca 7–9. számú házba, ahol 100 ágyas kórházi részleggel bővült. Az intézet jelentősége a két világháború közötti időszakban egyre csökkent, mert lehetővé vált szállítható szérumok előállítása és így a betegeket vidéken is tudták gyógyítani, a szérumok előállítását pedig termelő vállalatok vették át. A Pasteur Intézet 1942-ben szűnt meg, épületét más egyetemi intézmények foglalták el.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Budapest Lexikon)
Április 10-én történt
2002-ben ezen a napon halt meg Hofi Géza Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas humorista, előadóművész, aki kőbányai gyári munkásból lett debreceni színész, majd esztrádok és haknik sorozata után, 1968 szilveszterén, egy táncdalfesztivál-paródia tette közismertté. A hetvenes évektől nem volt szilveszteri Rádiókabaré, amelyben ne várta volna az ország az új műsorát, és nem volt magyar háztartás, ahol ne lett volna meg bakeliten a Hofisszeusz, a Hofélia vagy az Élelem bére.
Hofi Géza a Magyar Rádió és a Magyar Televízió Null:nulla című 1970. évi szilveszteri vetélkedőjén. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan
Április 10-én történt
1710 Nagy-Britanniában megszületett az első modern szerzői jogi törvény.
1809 Kitört a Napóleon uralkodása alatti újabb francia–osztrák háború.
1815 Az indonéziai Sumbawa szigetén kitört a Tambora vulkán, az elemi csapás 70 ezer ember halálát okozta.
1864 A francia intervenciós hadsereg Miksa osztrák főherceget kiáltotta ki Mexikó császárának.
1896 Az első újkori nyári olimpián Athénban megrendezték a maratoni futás versenyszámát.
1912 Az angliai Southamptonból első és egyben utolsó útjára indult a Titanic óriásgőzös, amely április 14-én jéghegynek ütközött és elsüllyedt.
1945 Budapesten megalakult a Magyar Írók Szövetsége.
1949 Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott az NSZK megalakításáról és a nyugat-németországi háromhatalmi ellenőrzési rendszerről.
1970 Paul McCartney bejelentette a Beatles feloszlását.
1972 Moszkvában, Washingtonban és Londonban egyidejűleg írták alá a biológiai fegyverek betiltásáról szóló egyezményt, amely 1975. március 26-án lépett hatályba.
1998 Létrejött a nagypénteki megállapodás, az ír és a brit kormány, valamint az ulsteri katolikus és protestáns szervezetek vezetői megegyeztek az 1969 óta tartó észak-írországi konfliktus lezárásának alapelveiről és a tartomány alkotmányos státusáról.
2001 Hollandiában a világon elsőként törvényben engedélyezték az eutanáziát.
2010 Az oroszországi Szmolenszk közelében légi szerencsétlenség áldozata lett Lech Kaczyński lengyel államfő és számos lengyel vezető.
2019 Bemutatták a fekete lyukról készített első felvételt.
Április 10-én született
1583 Hugo Grotius holland jogtudós, a nemzetközi jog atyja
1739 Baróti Szabó Dávid költő, műfordító, az időmértékes verselés egyik meghonosítója a magyar költészetben
1755 Samuel Hahnemann német orvos, gyógyszerész, a homeopátia kidolgozója
1829 William Booth angol prédikátor, az Üdvhadsereg létrehozója
1847 Joseph Pulitzer (Pulitzer József) magyar születésű amerikai lapkiadó, sajtómágnás
1849 Dollinger Gyula sebészorvos, a hazai ortopédia megalapozója, az Országos Rákbizottság létrehozója
1897 Eric Knight angol író
1902 Darvas Lili színésznő
1913 Stefan Heym (Helmut Flieg) német író
1924 Szemes Marianne Balázs Béla-díjas filmrendező
1929 Mike Hawthorn, a Forma–1 első brit világbajnoka
1929 Max von Sydow svéd színész, számos Ingmar Bergman-film főszereplője
1932 Omar Sharif egyiptomi születésű, Golden Globe-díjas színész
1934 Durkó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerző
1934 David Halberstam Pulitzer-díjas amerikai újságíró, a vietnami háború krónikása
1939 Claudio Magris olasz író, irodalomtörténész
1949 Kende Tamás Balázs Béla-díjas fotóriporter
1949 Reményi József Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
1950 Osskó Judit Táncsics- és Ybl-díjas építész
1952 Steven Seagal amerikai filmszínész
1965 Kőbán Rita kétszeres olimpiai bajnok kajakozó
1965 Sümegi Eszter Kossuth-díjas opera-énekesnő
1992 Daisy Ridley brit színésznő
Április 10-én halt meg
1585 XIII. Gergely római pápa, nevéhez fűződik a naptárreform
1878 Heckenast Gusztáv könyvkereskedő, nyomdatulajdonos, 1848. március 15-én az ő gépein nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot
1884 Jean Baptiste André Dumas francia kémikus, akadémikus
1892 Paget János (John Paget) Magyarországon letelepedett angol nemes, az 1848–49-es szabadságharcban Bem tábornok szárnysegédje
1894 Szabó József geológus, a budapesti tudományegyetem első ásvány-földtan professzora
1901 Kresz Géza orvos, a magyar mentőszolgálat megszervezője
1909 Algernon Charles Swinburne angol költő és esszéista
1919 Emiliano Zapata mexikói parasztvezér, forradalmár
1954 Auguste Lumière francia vegyész, üzletember, Louis testvérével a mozgófilm úttörője
1962 Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas magyar-amerikai filmrendező, a Casablanca alkotója
1964 Beke Ödön Kossuth-díjas nyelvész, akadémikus
1979 Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató
1979 Nino Rota Oscar-díjas olasz filmzeneszerző
1995 Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésznő
2002 Hofi Géza Kossuth-díjas humorista, előadóművész
2009 Harnos Zsolt Széchenyi-díjas matematikus, akadémikus
2014 Felkai László olimpiai bajnok vízilabdázó, edző
2017 Erdei Klári, a Magyar Rádió bemondója, műsorvezető
2020 Vámossy Ferenc Széchenyi-díjas építész, építésztörténész
