Jeles napok
Vitális Sándor születésnapja – 1900
A geológia számos ágának elméleti és gyakorlati szakembere, VITÁLIS SÁNDOR (Selmecbánya, 1900. április 13. – Budapest, 1976. június 21.) a budapesti tudományegyetemen végezte tanulmányait. Közel 25 évig dolgozott a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt geológusaként. Bányageológiával, készletfeltárásokkal és új lelőhelyek felkutatásával foglalkozott, azonban nemcsak Salgótarján környékén. Szénkutatásokat végzett Baranyában, részt vett a recski érckutatásban, a bándi, istenmezei bentonitkutatásban, a sikondai és pünkösdfürdői hévíz- és a kisterenyei ásványvíz feltárásban. Kidolgozta Salgótarján és környéke bánya- és hidrogeológiáját.
1951-ben Kossuth-díjat kapott, 1952-ben egyetemi tanárnak nevezték ki, azonban még ugyanebben az évben koncepciós per áldozataként börtönbe került. Hamarosan rehabilitálták és visszakapta egyetemi tanszékét. Korának egyik legismertebb szaktekintélye volt; nevéhez fűződik az Alföld földtani újratérképezése és hidrológiai feltárása. Több, nagy közérdeklődéssel kísért, országos jelentőségű kérdéssel foglalkozott, így a Balaton komplex fejlesztésével, a bányavizek, a lápok hasznosításával, a geotermikus energia kihasználásával.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
Schlick Ignác születésnapja – 1821
SCHLICK IGNÁC, (Pest, 1821. április 13, – Pest, 1869. december 23.): vasgyáros, az első magyar vasöntők egyike. Középiskolai tanulmányai után Franciaország és Svájc nagy vasöntőgyáraiban tanulta meg szakmáját. Hét év után hazajött és 1847-ben vasöntödét rendezett be Budán, mely rövid ideig működött. Több évig az óbudai hajógyárban az öntöde vezetője volt, majd vejével, Langenfeld Frigyessel ismét öntödét nyitott Budán. Később átköltöztek Pestre és meglapították a Schlick-gyárat. A gyár nevezetesebb alkotásai: a Magyar Állami Operaház Színpada, a volt fővámház, az MTA, az Operaház tetőszerkezete, az Iparcsarnok vasszerkezete a Varasd melletti nagy Dráva-híd stb. Később külön szoboröntő műhelyt rendezett be.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Április 13-án történt
Ma ünnepli ötvenharmadik születésnapját Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész. Trill Zsolt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapítói közé tartozik, pályafutása a kezdetektől összefonódik a színházalapító-rendező Vidnyánszky Attiláéval, akit később maga is követett Debrecenbe, majd a Nemzeti Színházba, amelynek jelenleg is a művésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben játszott: egyebek mellett a Hadik, a Kaméleon, A martfűi rém, illetve a Magasságok és mélységek című alkotásban láthattuk.
Április 13-án történt
1059 A II. Miklós pápasága idején összehívott lateráni zsinaton kimondták, hogy ezentúl a pápát a bíborosoknak kell megválasztaniuk. Előírták a papi cölibátust, és megtiltották a világi invesztitúrát.
1517 Egyiptom az Oszmán Birodalom részévé vált.
1580 XIII. Gergely pápa elrendelte a római Collegium Hungaricum és a Collegium Germanicum egyesítését.
1598 IV. Henrik francia király kiadta a hugenották vallásgyakorlását engedélyező és szabályozó nantes-i ediktumot, véget vetve ezzel az 1562 óta folytatott vallásháborúknak.
1742 Bemutatták Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriumát Dublinban.
1784 A budai helytartótanács engedélyezte az első pesti folyóirat, a német nyelvű Monatliche Früchte einer Gelehrten Gesellschaft in Hungarn kiadását, a havilap egyetlen számot ért meg.
1943 A berlini rádió bejelentette a katyńi tömegsírok felfedezését, a szovjet NKVD által legyilkolt lengyel hadifogoly katonatisztek holttesteivel.
1943 Felavatták Washingtonban a Thomas Jefferson-emlékművet.
1945 A II. világháború végnapjaiban a németországi Gardelegenben a németek egy magtárba zártak több mint ezer kényszermunkást, akikre rágyújtották az épületet.
1964 Sidney Poitier első afroamerikai színészként kapott Oscar-díjat A mezők liliomai című film főszerepéért.
1975 Libanonban polgárháború robbant ki – a 15 évig tartó, 150 ezer emberéletet követelő konfliktus romba döntötte a „Közel-Kelet Svájcának” tartott országot.
1978 Budapesten, a Boráros téri végállomásnál a csepeli HÉV-szerelvény átszakította a vágánybakot, és belerohant az állomás épületébe. A balesetben tizennyolcan meghaltak.
1987 Portugália és a Kínai Népköztársaság Pekingben megállapodást kötött, amelynek értelmében Makaó 1999. december 20-án kínai fennhatóság alá került.
Április 13-án született
1519 Medici Katalin francia királyné
1570 Guy Fawkes angol katonatiszt, a lőpor-összeesküvés vezetője
1743 Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, az Egyesült Államok alapító atyáinak egyike
1748 Joseph Bramah angol mérnök, a biztonsági zár, a vízöblítéses WC, a sörpalackozó gép, valamint a bankjegyszámozó gép feltalálója
1749 Rát Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó alapítója
1808 Antonio Meucci olasz származású amerikai mérnök, újabb kutatások szerint a telefon feltalálója
1827 Hollósy Kornélia opera-énekesnő, a 19. századi magyar operajátszás egyik legnagyobb primadonnája
1833 Révai Sámuel könyvkereskedő és könyvkiadó
1873 Beöthy László író, újságíró és színigazgató, Rákosi Szidi színésznő fia, aki elméletet dolgozott ki az ionmozgásra
1885 Lukács György Kossuth-díjas és Kossuth-nagydíjas filozófus, esztéta, akadémikus
1894 Derkovits Gyula posztumusz Kossuth-díjas festő és grafikus
1906 Samuel Beckett Nobel-díjas ír születésű, angol és francia nyelven alkotó író, költő
1924 Stanley Donen tiszteletbeli Oscar-díjas amerikai filmrendező, koreográfus, az Ének az esőben című film rendezője
1927 Nagy Erzsébet újságíró, műfordító, a mártír miniszterelnök édesapja emlékét őrző Nagy Imre Alapítvány létrehozója
1928 Ág Tibor csehszlovákiai, majd szlovákiai magyar népzenekutató, karnagy, zeneszerző, zenepedagógus
1929 Breitner Tamás Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész
1937 Edward Fox angol színész
1938 Máté János Ferenczy Noémi-díjas ötvös
1939 Seamus Heaney Nobel-díjas ír költő, drámaíró
1940 Dallos Jenő karikaturista, grafikus
1942 Polónyi Gyöngyi színésznő
1944 Vida Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas üvegtervező
1949 Agostina Belli olasz színésznő
1950 Ron Perlman amerikai színész
1952 Sinkovits-Vitay András színész
1954 Sziki Károly színész, színházigazgató, író
1956 Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, szövegíró
1957 Visky András József Attila-díjas író, költő, dramaturg, szerkesztő. Kitelepítés című regényéről itt írtunk.
1963 Garri Kaszparov orosz világbajnok sakkozó
1970 Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász
1970 Vashegyi György Kossuth-díjas karmester, csembalóművész
1972 Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész
Április 13-án halt meg
1695 Jean de La Fontaine francia meseíró
1909 Cserháti Sándor, a magyarországi tudományos növénytermesztés megalapozója
1916 Eötvös Károly ügyvéd, politikus, a tiszaeszlári vérvádper védőügyvédje
1972 Lénárd Sándor orvos, orgonaművész, író, műfordító, polihisztor, többek között a Micimackó latinra fordítója
1983 Kassowitz Félix Munkácsy Mihály-díjas grafikus, karikaturista
1986 Major Tamás Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató
1993 Juhász Gyula történész, akadémikus, 1986–1993-ban az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
2008 John Archibald Wheeler Wolf-díjas amerikai fizikus, az atombomba egyik kifejlesztője, a „fekete lyuk” kifejezés megalkotója
2013 Gémes József Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes és kiváló művész
2015 Günter Grass Nobel-díjas német író
2015 Sipos András Balázs Béla-díjas filmrendező
2018 Miloš Forman Oscar-díjas cseh–amerikai filmrendező
2018 Kibédi Varga Áron Hollandiában élt magyar költő, irodalomtörténész
2018 N. Sándor László aranytollas újságíró
