Jeles napok
Clairvaux-i Szent Bernát
SZENT BERNÁT (Fontaines, 1090. – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) nemesi családban született. Műveltségével kiemelkedett kortársai közül. Rokonai ezt próbálták felhasználni, hogy eltérítsék a kolostorba lépés szándékától. Bernát harminc társával együtt kérte felvételét a kihalófélben lévő citeaux-i kolostorba, amely ezáltal egy új szerzet, a ciszterci rend bölcsőjévé vált. 1115-ben apáttá nevezték ki a huszonöt éves Bernátot és megbízták egy új kolostor építésével a Szajna egyik mellékfolyója, az Aube mentén. A völgyet addig a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a Világosság völgye, Clairvaux lett. Ezt követően folyamatosan épültek új kolostorok. A citeaux-i kolostor alapításának kiváltó oka a cluny-i ideáktól való eltérés volt, amely vitákat váltott ki a cluny-i és a citeaux-i bencések között. A vita csak tovább élesedett az önálló ciszterci ág megalakulásával. Bernát részt vett a vitában. Prédikációi azonban nem korlátozódnak a vitára: nagy hatással voltak a többi szerzetesre, a világi papságra és a laikus hívőkre is. 1119-ben a francia lovagok rendet alapítottak Jeruzsálemben, regulájukat Bernát írta. Gyújtó hangú beszédeivel sokakat megnyert a keresztes háború eszméjének. 1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban.
A korszakot, amelynek ő volt legnagyobb alakja, Szent Bernát korszakának nevezik az egyháztörténelemben. Bernátot már életében szentként tisztelték. III. Sándor pápa, aki korábban a Bernát által annyira támadott Abaelard tanítványa volt, 1174-ben avatta szentté, VIII. Pius pápa pedig 1830-ban az egyházdoktorok sorába iktatta. Ünnepét a 13. században vették fel a római naptárba augusztus 20-ra. A magyar naptárban Szent István király miatt augusztus 19-én ünnepeljük.
Györki József születésnapja – 1891
GYÖRKI JÓZSEF, (Pusztakovácsi, 1891. augusztus 19. – Budapest, 1957. augusztus 10.): vegyészmérnök, a hazai nyersanyagok hasznosításának elismert szakértője (pld. sárospataki kaolin, a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás). Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. 1914-1918 között tanársegéd volt a kémiai technológiai tanszéken, majd 1920-ig az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság vegyészeti osztályának vezetőjeként dolgozott. 1920–1945 között önálló tervező és tanácsadó mérnökként tevékenykedett. 1933-ban a budapesti műegyetem műszaki doktora lett. 1945–46-ban a Péti Nitrogénművek Részvénytársaság vezérigazgatója, majd 1954-ben történt nyugdíjazásáig a Bányászati Kutató Intézet munkatársa volt.
Úttörő munkát végzett a hazai nyersanyagok tűzállóanyag-ipari, valamint szénfeldolgozási hasznosítására. Az anyagismereti kutatások meghonosítása, valamint a technológiai lehetőségek feltárása mellett nagy szerepe volt a sárospataki kaolin-előfordulás hasznosításában, valamint a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás megvalósításában
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Mándy György születésnapja – 1913
Az agrobotanika és kísérleti ökológia tudósa, MÁNDY GYÖRGY (Budapest, 1913. augusztus 19. – Debrecen, 1976. május 30.) megalapítója és egyik legfőbb művelője volt hazánkban a kultúrnövények fajta-alaktani és fajta-rendszertani kutatásának. Mintegy 550 publikációja és 24 egyetemi tankönyve jelent meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988)
Augusztus 19-én történt
„Mindenféle monoton munka megölné a lelkivilágomat. Ám soha sincs két egyforma koncertélmény, az ember percenként megújul. Úgy gondolom, az rossz, ha valakinek annyira rutinból megy a koncertezés, hogy gépiessé válik. Akkor sürgősen abba kell hagyni, mert ki fog égni. Engem az táplál, hogy örömet szerezhetek” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekesnő, előadóművész, Sebestyén Márta.
Augusztus 19-én történt
1691 A Szent Liga seregei a Vajdaságban, a szalánkeméni csatában súlyos vereséget mértek a törökökre, a csatatéren 25 ezer halott maradt, közöttük volt Köprülü Musztafa nagyvezír is.
1692 A Massachusetts állambeli Salem városában kivégezték a hírhedt boszorkányperek öt áldozatát.
1848 A New York Herald című lapban megjelent tudósítás nyomán kirobbant a kaliforniai aranyláz, tízezrek indultak útnak a gyors meggazdagodás reményében.
1869 Az 1867-es kiegyezés értelmében megszűnt a katonai igazgatás alatt álló déli határőrvidék.
1895 Londonban megalakult a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége.
1900 Megnyitották az 1876-ban felavatott Margit híd szigeti szárnyát.
1919 A brit kormány elismerte Afganisztán függetlenségét, ez a nap az ázsiai ország nemzeti ünnepe.
1934 A Paul von Hindenburg német elnök halálát követő népszavazáson nagy többséggel hagyták jóvá az államfői és a kormányfői tisztség összevonását, ezzel Adolf Hitler teljhatalmú vezér és kancellár (Führer und Reichskanzler) lett.
1950 Kivégezték a tábornokper néven ismert koncepciós per fővádlottjait: Sólyom László altábornagyot, Révay Kálmán, Beleznay István és Pórffy György vezérőrnagyokat, Merényi Gusztáv orvos-vezérőrnagyot, Illy Gusztáv altábornagyot és Lőrincz Sándor ezredest.
1950 Átadták a budapesti, szabadság-hegyi Úttörővasút (ma Gyermekvasút) teljes szakaszát.
1960 A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Szputnyik–5 űrhajót, fedélzetén Belka és Sztrelka kutyákkal, amelyek másnap első élőlényként tértek vissza épségben a világűrből a Földre.
1970 Budapesten átadták a Libegőt.
1989 Sopronban és Fertőrákoson a Páneurópai Piknik alkalmából kis időre megnyitott határon több száz keletnémet állampolgár jutott át Ausztriába.
1991 A keményvonalas kommunista vezetők puccsot kíséreltek meg Mihail Gorbacsov szovjet elnök ellen. A Borisz Jelcin orosz elnök fellépése és a népi ellenállás nyomán gyorsan megbukott hatalomátvételi kísérlet meggyorsította a Szovjetunió szétesését.
1992 Budapesten megkezdődött a Magyarok III. Világkongresszusa.
1993 Diáksziget néven megrendezték az első Sziget fesztivált a Hajógyári-szigeten.
2010 Több mint hét évvel Szaddám Huszein diktatúrájának megdöntése után kivonult Irakból az utolsó amerikai harcoló dandár.
2023 Megkezdődött Budapesten a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság az újonnan épült Nemzeti Atlétikai Központban.
Augusztus 19-én született
1387 V. Henrik angol király
1743 Madame Du Barry, XV. Lajos francia király utolsó hivatalos szeretője, akinek nevét több étel is őrzi
1803 Nagysándor József honvéd tábornok, aradi vértanú
1843 Bertha Sándor zeneszerző, zongoraművész
1871 Orville Wright, a repülés amerikai úttörője
1882 Kemény Simon költő, író, újságíró, lapszerkesztő
1883 Coco Chanel francia divattervező
1891 Györki József vegyészmérnök, a hazai nyersanyagok hasznosításának elismert szakértője
1903 Ratkó Anna kommunista politikus, egészségügyi miniszter, az első magyar női miniszter; neve egybeforrt a Rákosi-diktatúra erőszakos népesedéspolitikájával
1913 Mándy György posztumusz Széchenyi-díjas agrobotanikus, biológus, ökológus
1914 Baróti Lajos labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
1919 Malcolm Forbes amerikai sajtómágnás
1923 Gera Zoltán Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze
1927 Szász Péter Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg
1938 Oláh Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező
1944 Knézy Jenő újságíró, sportriporter
1945 Ian Gillan angol énekes, a Deep Purple tagja
1946 Bill Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke
1946 Rofusz Ferenc Oscar-díjas és Kossuth-díjas rajzfilmrendező
1949 Paudits Béla Jászai Mari-díjas színész
1951 Karácsony János gitáros, énekes, zeneszerző, az LGT tagja
1953 Póka Egon Máté Péter-díjas basszusgitáros, zeneszerző
1954 Mihályi Győző Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
1957 Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes, előadóművész
1960 Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész
1965 Kyra Sedgwick amerikai színésznő
1967 Kökényessy Ági színésznő
1968 Szőke Zoltán színművész
1969 Matthew Perry amerikai-kanadai filmszínész, a Jóbarátok című sorozat színésze
Augusztus 19-én halt meg
14 Augustus római császár
440 Szent III. Sixtus, a 44. római pápa
1493 III. Frigyes német-római császár
1662 Blaise Pascal francia filozófus, matematikus, fizikus
1793 Makó Pál matematikus és fizikus
1819 James Watt angol mérnök, az első üzemképes gőzgép feltalálója
1878 Horváth Mihály történetíró, akadémikus, püspök
1883 Borsos József festőművész, fényképész, az első hazai fotóiskola megalapítója
1913 Allaga Géza zeneszerző, gordonka- és cimbalomművész, zenepedagógus
1923 Vilfredo Pareto olasz mérnök, szociológus, közgazdász és filozófus
1929 Szergej Pavlovics Gyagilev, az Orosz Balett megszervezője
1935 Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó
1936 Federico García Lorca spanyol költő, drámaíró
1975 Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató
1983 Krompecher István orvos, anatómus, hisztológus, akadémikus
1984 Szabó Zoltán szociográfus, író, az első falukutató mű, A tardi helyzet szerzője
1988 Palotai Erzsi író, műfordító
1989 Képes Géza József Attila-díjas költő, műfordító
1992 Inke László Jászai Mari-díjas színművész
1994 Linus Pauling Nobel-díjas amerikai kémikus, Nobel-békedíjas békeaktivista
2012 Tony Scott brit filmrendező, a Top Gun és a Kémjátszma című filmek alkotója
2020 Simonné Almási Ágnes világbajnok asztaliteniszező
2024 Losonczi Ágnes Széchenyi-díjas szociológus
