Jeles napok
Lelliszi Szent Kamill
Kamill, teljes nevén Lelliszi Szent Kamill (1550 – 1614). Katona volt, könnyelműen élt. Kockán és kártyán egész vagyonát elherdálta. Lábbaja miatt kórházba kényszerült. Itt magábaszállott, és betegtársait nagy önfeláldozással ápolni kezdte. Később pappá szenteltette magát, és néhány társával boldog kimúlás atyái és betegápolói néven új szerzetesközösséget alapított. Ezt azonban inkább kamillánus néven szokták emlegetni.
Élete végén ötféle betegségben szenvedett. Ez Kamill szemében az Úr öt irgalmassága volt. 1746-ban szentté avatták. XI. Pius a betegápolók mennyei patrónusává nyilvánította.
Hültl Hümér születésnapja – 1868
A modern sebészet jeles alakja Hültl Hümér (Felsőbánya, 1868. július 14. – Budapest, 1940. január 18.). Nevéhez fűződik a modern sebészet számos eszközének, módszerének hazai bevezetése. Ilyenek: a maszk, a gumikesztyű használata, a bőr jóddal való fertőtlenítése. 1908-ban Fischer Viktor szerszámkészítővel közösen szabadalmaztatta találmányát, a sebészeti varrógépet, amelyet Petz Aladár sebész 1920-ban elkészült módosításával világszerte alkalmaztak, főként mint gyomor- illetve bélvarrógépet.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993)
Július 14-én történt
„Igazán furcsa, hogy az ember csak végighallgatni unja többször ugyanazt a történetet, de elmesélni nem unja, sőt minél többször meséli el, annál jobban tetszik neki” – fogalmazta a 2003. július 14-én elhunyt Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, az Akár hiszed, akár nem, a Velem mindig történik valami, a Mosolyogni tessék és a Kire ütött ez a gyerek? című kötetek szerzője.
Július 14-én történt
1683 Kara Musztafa török nagyvezér megkezdte Bécs ostromát.
1764 Megjelent az akkori magyar fővárosban, Pozsonyban (németül Pressburg) az első német nyelvű napilap, amely egészen 1929-ig állt fenn.
1789 Párizsban a forradalmi tömeg lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille-t, ez a nap Franciaország nemzeti ünnepe.
1795 A „Marseille-i önkéntesek indulója”, röviden „La Marseillaise” lett a Francia Köztársaság nemzeti himnusza.
1849 A magyar szabadságharc idején aláírták a magyar–román megbékélési tervezetet. Kossuth Lajos kormányzóelnök Aulich Lajos tábornokot hadügyminiszterré nevezte ki.
1865 A svájci Alpokban az angol Edward Whymper a világon elsőként feljutott a Matterhorn 4478 méter magas csúcsára.
1889 Megkezdte alakuló kongresszusát Párizsban a második internacionálé.
1934 Hódmezővásárhelyen megalakult a Tornyai János Társaság.
1958 Irakban megdöntötték a monarchiát, létrejött az Iraki Köztársaság. Az ország nemzeti ünnepe.
1967 Stockholmban megalakult a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO).
1969 Kezdetét vette az egy labdarúgó-mérkőzés kiváltotta futballháború, avagy százórás háború Salvador és Honduras között.
1995 A tömörített zenei tartalmak megkapták egységes nevüket, azaz ekkortól kezdve jelentek meg az mp3 kiterjesztésű zeneszámok.
2016 Nizzában súlyos terrortámadás történt: egy tunéziai férfi a város tengerparti sétányán kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe, és 86 embert gázolt halálra.
2023 Útnak indult a Csandraján-3 indiai Hold-misszió, mellyel az ország negyedikként juttatott leszállóegységet az égitest felszínére.
Július 14-én született
1789 Alessandro Antonelli olasz építész
1800 Jean Baptiste André Dumas francia kémikus, akadémikus
1826 Vasvári Pál politikus, történész, pedagógus, író
1862 Gustav Klimt osztrák festőművész
1868 Hültl Hümér, a modern sebészet jeles alakja
1887 Kotlán Sándor Kossuth-díjas állatorvos, akadémikus
1910 William Hanna amerikai rajzfilmszakember
1913 Gerald Ford amerikai politikus, az Egyesült Államok 38. elnöke
1918 Ingmar Bergman svéd rendező és forgatókönyvíró
1919 Lino Ventura olasz származású francia filmszínész
1921 Geoffrey Wilkinson Nobel-díjas angol kémikus
1927 Káldy-Nagy Gyula Széchenyi-díjas turkológus
1934 Halbauer Ede Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész
1934 Gotlib francia karikaturista, képregényrajzoló
1939 Karel Gott cseh énekes
1945 Kudlik Júlia televíziós műsorvezető, szerkesztő
1955 Puhl Sándor labdarúgó-játékvezető
1955 Szerémi Zoltán színész
1971 Fischl Mónika Liszt Ferenc-díjas énekesnő
1975 Varga Tamás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
1984 Balogh Edina színésznő, exszépségkirálynő
1986 Lovas Rozi színésznő
Július 14-én halt meg
1223 II. Fülöp Ágost francia király
1614 Lellisi Szent Kamill itáliai katolikus áldozópap
1887 Alfred Krupp német acélgyáros, az „ágyúkirály”
1939 Alfons Mucha cseh festő, grafikus, díszlettervező, iparművész
1954 Jacinto Benavente Nobel-díjas spanyol író, akadémikus
1954 Kisjankó Bori mintaíró asszony, a népművészet mestere
1959 Kállay Kálmán református lelkész, sémi filológus
1963 Munkácsi Márton fotográfus
1975 Lengyel József Kossuth-díjas író, költő
1967 Kováts Alajos Kossuth-díjas út- és hídépítő mérnök
1998 Richard McDonald amerikai gyorsétteremlánc-tulajdonos
2003 Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író
2011 Leo Kirch német sajtócézár
2014 Alice Coachman olimpiai bajnok amerikai atléta, magasugró
2016 Esterházy Péter Kossuth-, Herder-, József Attila- és Prima Primissima díjas író
