ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG JOLÁN (1235/39 – 1298. június 11.; a legújabb kutatások szerint 1244–1304) édesapja IV. Béla magyar király volt. Ötéves korától Krakkóban élt, nővére, Boldog Kinga, a lengyel király feleségének felügyelete mellett, akinek erényei példaként szolgáltak számára. 1256-tól 1279-ig, férje haláláig a Nyugat-lengyelországi Boleszlav herceg hű, engedelmes, három gyermeket nevelő felesége volt. Mély hite, jósága megmutatkozott nemcsak a templomok, kórházak támogatásában, de a betegeknek, szegényeknek saját kezűleg is segített, és amikor férje harcolt, nemcsak annak életéért imádkozott, de azért is, hogy ne vakítsa el a herceget a bosszú, és csakis hazája javáért munkálkodjék. Amikor rosszakaratú tanácsok nyomán a férje ellene fordult, némán tűrt, imádkozott, mígnem kiderült az igazság. 1279-ben visszavonult nővére, Kinga udvarába, miután vagyonát szétosztotta rokonai és az egyház között. Miután Kinga is megözvegyült, együtt vonultak kolostorba, 12 évet éltek Ószandecen, nővére haláláig. Ekkor a gnieznói, szintén klarissza kolostorba költözött, amelynek apátnője lett. Szenvedései, vezeklési, imái nyomán gyakran megjelent számára a megfeszített Krisztus, így halála napját is pontosan tudta. A kolostor kápolnájában temették el, amely hamarosan zarándokhellyé vált. 1827-ben XII. Leó pápa a klarisszák és konventuális minoriták számára ünnepét engedélyezte, ezt XIII. Leó pápa egész Lengyelországra kiterjesztette.

Vid, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, a Tizennégy Segítőszent egyike. Mesébe hajló legendáját az Érdy-kódex mondja el. Már tizenkét éves korában megtagadja atyjának, hogy a bálványokat imádja. A fejedelem parancsára ütlegelni kezdik. A poroszlók, de az uralkodó keze is megbénul és csak Vid imádságára gyógyul meg. Vigasságtevők, szép leányzók hiába próbálják Videt hitétől eltántorítani, sőt utána angyalok szolgálnak neki. Angyal tanácsára tanítójával, Modestussal és dajkájával, Crescentiával elhajózik és egy lakatlan pusztában száll ki, ahol keselyű táplálja őket.
A császár fiát ördög szállja meg és azt erősítgeti, hogy ki nem megy, amíg Vid ki nem űzi. Fölkeresik, csakugyan elfuta őtőle az gonosz szellet. A hálátlan császár mégis bálványimádásra akarja kényszeríteni, majd az ellenkező Videt börtönbe veti. Itt az éjszakai sötétségben a tömlöcöt nagy világosság árasztja el, a láncok pedig maguktól esnek le róla.
Ezután a császár égő kemencébe, katlanba vetteti, mesterével együtt, ahol szurokban és ólomban főzik őket. Innen is épségben jönnek ki. Vid megharcol a sárkánnyal is. A császár megkínoztatja őket, mire hatalmas égiháború támad. A bálványok és templomaik elpusztulnak, sokan szörnyű halállal meghalnak, a császár eszét vesztve menekül.
Videt és társait angyal ragadja el: és íme egy szép folyóvíz mellett vannak... és itt adák meg Úristennek ő drágalátos lelkeket.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

BÖCKH HUGÓ (Budapest, 1874. június 15. – Budapest, 1931. december 6.): geológus, az olaj- és földgázkutatás legkiválóbb egykori magyar szakértője. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte, utána a budapesti műegyetemen mineralógus tanársegéd volt Schmidt Sándor mellett. 1900-tól a selmecbányai Bányászati Akadémia Tanára lett. 1915-ben javaslatára kezdődtek meg a kincstári kőolajkutatások Egbell határában. Ez volt az első eset, amikor Eötvös-ingával sikerült kimutatni föld alatti, rejtett kőolajszerkezetet. A sikeres fúrás után 1918-tól az állami bányászati monopóliumok és kutatások központjának igazgatójává nevezték ki. 1921-ben az állami szolgálatból kilépve az Anglo-Persian Oil Comp. tanácsadója lett. Ennek megbízásából 1923-26-ban és 1928-29-ben a perzsiai olajkutatásokat vezette, az Eötvös-inga segítségével hatalmas olajmezőket tárt fel. 1929-től haláláig a Földtani Intézet igazgatója volt. Számos kőzettani és őslénytani mű szerzője, melyek főként a Földtani Közlönyben, a Földtani Intézet évkönyvében és a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

A budapesti növényi kórélettan iskola megteremtője, FARKAS GÁBOR (Budapest, 1925. június 15. – Budapest, 1986. április 23.) kémia-természetrajz szakon végzett Budapesten. A martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetben, majd a budapesti Növényvédelmi Kutatóintézetben dolgozott, 1970-től haláláig pedig a szegedi Biológiai Központ Növényélettani Intézetének kutató-professzora volt. Fő kutatási területe a növényi biokémia és virológia volt; különösen jelentősek a növényi fertőzések diagnosztizálásában, a betegségek élettani-biokémiai okainak kutatásában és az anyagcsere enzimes szabályozása terén elért eredményei. Főbb műveiben a növényi anyagcsere-élettannal, a növényi sejtgenetikával és szövettenyésztési módszerekkel foglalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)

Az égi mechanika és a jégkorszak közötti összefüggés kutatója, BACSÁK GYÖRGY (Pozsony, 1870. június 15. – Fonyód-Bélatelep, 1970. március. 4.) jogot végzett, majd a budapesti és müncheni festőakadémián tanult. 1891-től volt kiállító festőművész, a budapesti Művészeti Szalon tárlatainak állandó résztvevője. Hosszú életet élt: közel száz évet; ennek első felét jószágkormányzóként töltötte, majd miután munkája mellett, autodidakta módon képezte magát a régészet, geográfia, geológia, csillagászat és matematika terén, élete második fél évszázadát az égi mechanika és a jégkorszak kialakulása közötti összefüggés kutatásának szentelte. Tudományos munkájának eredményeit 70 éves korában kezdte publikálni és 85. életévében, 1954-ben A pliocén és pleisztocén az égi mechanika megvilágításában című, eredetileg kandidátusi értekezésnek benyújtott munkájára ítélte meg számára az akadémia a föld- és ásványtani tudományok doktora címet. Összesen hat tudományos dolgozata jelent meg élete során, melyekben megfejtette az elmúlt hatszázezer év során lezajlott eljegesedési folyamat okait, mechanizmusát. Életműve a maga korában is tartalmazott vitatott részeket, az azóta eltelt idő során, a tudomány fejlődésével további kritikák is érték, de rendkívüli egyéni teljesítménye, melyet teljes mértékben önerőből ért el, mindenképpen példamutató.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)