1993-ban a Nemzetközi Bányász Szövetség Budapesten megtartott 47. kongresszusa május 13-át AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A bányászatban világszerte évente mintegy 15 ezerre tehető a hivatalosan közölt halálos áldozatok száma, de valószínűleg valójában kétszerte többen halnak meg. Rájuk emlékezik ez a nap.

A dízelmotor- és turbinagyártás neves szakembere, a sokoldalú feltaláló, JENDRASSIK GYÖRGY (Budapest, 1898. május 13. – London, 1954. február 8.) gépészmérnöki tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta. Itthoni pályája végig a Ganz gyárhoz kötődött, ahol pályakezdő mérnökként a dízelmotorok fejlesztési munkáiba kapcsolódott be. Első fontos eredménye a motorok indításának korszerűsítése volt; erre vonatkozott Belsőégésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás című szabadalma. A Ganz-Jendrassik néven ismert motorok első darabjai 1927-ben készültek el; gyártottak belőlük egy-, két-, négy- és hathengeres változatot is. Különösen a sínautóknál alkalmazott motorok arattak nagy sikert és tették világszerte ismertté Jendrassik nevét. A gyárban kiváló szakembergárda alakult ki körülötte, nem utolsó sorban megnyerő egyéniségének köszönhetően: a lelkesedést, munkaszeretetet a mérnököktől a szakmunkásokig sokan átvették tőle, az emberek szívesen dolgoztak irányítása alatt. Jendrassik jól beszélt németül, angolul, franciául és spanyolul; nyelvtudását a termék- és licenceladásokra vonatkozó tárgyalásokon hasznosította. Magánirodát is létrehozott, ahol néhány munkatársával a gyári munkaidő után végeztek tervező munkát. Itt készültek egy új típusú gázturbina termodinamikai-áramlástani számításai is. 1929-ben két szabadalma is született ezen az új területen, és a gázturbinák hasznosítása, mintegy propagálása céljából alapította meg 1936-ban a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft-t. 1938-ban egy olyan kis teljesítményű, amellett nagy hatásfokú gázturbina született a fejlesztés során, amelynek műszaki paraméterei egyedülállóak voltak a világon. Az 1940-es évek elején érkezett Jendrassik hazai karrierje csúcsára: ő lett a Ganz gyár vezérigazgatója és az Akadémia levelező tagjává választotta. A háború után nem tudott megfelelően érvényesülni, bizalmatlanság, ellenséges légkör vette körül. 1947-ben külföldre távozott, először Argentínában próbált szerencsét, majd Londonban települt le véglegesen. Megalapította a Jendrassik Development Ltd-t; ennek keretében dolgozta ki utolsó jelentős találmányát, a nyomáscserélőt. Szabadalmainak számát 70-80-ra becsülik a különböző források; közel 20 országban gyártották és gyártják az általa kifejlesztett berendezéseket. Itthoni ismertsége, megbecsülése csak az utóbbi évtizedekben következett be.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

A számítástechnika tudósa, a BASIC programozási nyelv egyik kidolgozója, KEMÉNY JÁNOS (Budapest, 1926. május 13. – Dartmouth, USA, 1992. december 26.) már gyermekkorában feltűnt kimagasló matematikai tudásával. Családja a zsidóüldözések miatt 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált; itt végezte középiskolai, majd Princetonban egyetemi tanulmányait. Katonai szolgálata során került Los Alamosba, ahol az atombomba kifejlesztésére indított Manhattan terv keretében Feynman munkatársaként dolgozott. Tanítómesterei közé tartozott Neumann János, 22 évesen pedig Einstein vette be munkatársai közé. A princetoni egyetemen matematikai és filozófiai kutatásokkal is foglalkozott; egyik híres műve a két tudományág határterületével foglalkozó A Philosopher Looks at Science című tanulmány. 27 évesen, sikeres kutatói munkáját megszakítva, egy addig szinte alig ismert főiskolára, Dartmouthba megy egy új matematikai tanszék megszervezésére – ugyanis élete legnagyobb szenvedélye a tanítás, a matematikaoktatás új módszertanának kidolgozása. Erre vonatkozó munkássága az egész világon példaértékűvé vált. Az elsők között jött rá, hogy a számítástechnika hamarosan szinte minden ember számára nélkülözhetetlenné fog válni, ezért ennek oktatása rendkívüli fontosságú. Neumann János azt ismerte fel, hogy a számítógép az aritmetikai műveletek terén különlegesen nagy teljesítményekre képes, Kemény pedig arra jött rá, hogy ez a lehetőség csak úgy válik mindenki számára hozzáférhetővé, ha a használandó programozási nyelv egészen egyszerű. Ezért 1964-ben Tom Kurtz-cal közösen kidolgozta a BASIC (Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code, azaz a kezdők bármely célra használható szimbolikus utasítási kódja) nevű programozási nyelvet. Megjegyzendő, hogy a későbbiekben Bill Gates a BASIC Microsoft verziójával szerezte hatalmas vagyonát. A Three Mile Islandi atomerőmű baleset után őt kérte fel az amerikai kormány a vizsgálatok lefolytatására. Jelentése országos visszhangot váltott ki és az Egyesült Államok egyik legismertebb emberévé tette.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

A darwinizmus egyik első hazai népszerűsítője, RÓNAY JÁNOS JÁCINT (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) 1830-ban lépett be a bencés szerzetesrendbe, majd teológusi és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A győri líceum tanára volt, az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a nemzetőrség tábori papja lett. Világos után Angliába menekült. Itt egy ideig Kossuth gyermekei nevelőjeként alkalmazta. Az angol királyi földrajzi társaság tagjaként közeli kapcsolatba került Huxley-vel, Stuart Mill-lel és Darwinnal; tanaik nagy hatással voltak rá. Emigrációja alatt megszervezte Széchenyi nevezetes röpiratának, a Blick-nek londoni kiadását. 1866-ban térhetett haza. Képviselővé választották, sőt, a királyi udvarban alkalmazták Rudolf trónörökös és Mária Valéria főhercegnő nevelőjeként.
Sokat foglalkozott társadalomtudományi és szociálpszichológiai kérdésekkel. Foglalkoztatta az élet keletkezésének és fejlődésének elmélete. Darwin, Huxley és Lyell munkái nyomán készült Fajkeletkezés. Az embernek helye a természetben és régisége című könyve, amely átmenet a fordítás és a népszerűsítő ismertetés között. Európai viszonylatban is az elsők közé tartozott, aki Darwin új eredményeit terjesztette.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

A budapesti Állatkert megújítója, a neves trófeaszakértő, NÁDLER HERBERT (Budapest, 1883. május 13. – Budapest, 1951. július7.) mezőgazdasági főiskolát végzett, majd Batthyány Ervin gróf bögötei birtokán lett uradalmi számtartó. Főként a vadgazdálkodás és a zoológia érdekelte; rendszeresen képezte magát, cikkeket írt külföldi szaklapokba és nemsokára keresett szakembernek számított mint vadászati- és trófea- kiállításrendező. 1926-ban kidolgozott egy olyan szarvasagancs bírálati képletet, amelyet később róla neveztek el és egész Európában használtak a trófeák minősítésénél. 46 évesen pályázta meg és nyerte el a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói állását. Fokozatosan, tanulmányutak során vált elismert szakemberré ezen a területen. Budapesten korszerűsítette a régi épületeket, bővítette a kifutókat és röpdéket, minden állatházba központi fűtést vezetett be, a Széchenyi fürdő termálvizével látta el a vízilovak és krokodilok medencéit. 1930-tól 1944-ig volt a Természet című lap szerkesztője. A háború után részt vett az állatkert újjáépítésében. Gazdag trófeagyűjteményét, állatpreparátumait, értékes könyvtárát a Természettudományi Múzeumra hagyta.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)