Jeles napok
Sajó Elemér születésnapja – 1875
SAJÓ ELEMÉR (Őrszentmiklós, 1875. szeptember 9. – Budapest, 1934. szeptember 21.) vízmérnök Őrszentmiklóson született 1875-ben. Híres nagybátyjának, Kvassay Jenőnek példáját követve választotta a műszaki pályát, 1898-ban Budapesten szerzett mérnöki oklevelet. Pályakezdőként az akkori Magyarország legnagyobb vízépítési alkotásának, a Ferenc csatorna tiszai torkolatának áthelyezésével kapcsolatos óbecsei kettős hajózsilipnek az építési munkálataiban vett részt. Ezután a Béga-csatornázási munkálatoknál dolgozott. Itt szerzett tapasztalatait dolgozta fel első publikációjában, 1904-ben. Szaktudását és szervezőkészségét 1906-ban a soroksári Duna-ág rendezésénél hasznosította, mint a Kvassay-zsilip tervezője és építésvezetője. 1911-ben, a Csepel-sziget csúcsán létrehozott cementkisérleti állomáson betonkeverési vizsgálatokat folytatott. Az ennek alapján Lampl Hugóval közösen megírt A beton című könyve 1915-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet aranyérmét nyerte el.
1919-ben a kormány a dunai víziút és a vasúti szállítás közötti kapcsolat megteremtése céljából Budapesten egy dunai kikötő létrehozását határozta el és felállította a Kikötőépítési Igazgatóságot, melynek élére Sajó Elemért nevezték ki. Gazdasági okokból az építkezést többször is leállítás fenyegette; a kikötő megvalósulása Sajó kitartásának, meggyőző erejének köszönhető.
1928-tól a Földmívelésügyi Minisztériumban előbb a Balaton ügyeivel, majd a Vízügyi Főosztály vezetésével foglalkozott. Itt született meg 1931-ben híressé vált programja: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában. E koncepciója a következő évtizedekben a hazai vízgazdálkodás fejlesztésének egyik alappillére volt.
Életének utolsó éveiben foglalkozott az Alföld öntözési gondjainak megoldásával, a szikes területek problémáival, a Duna-Tisza csatorna kérdéskörével, a vízügyi szolgálat megszervezésével.
Alkotóereje teljében érte a halál Budapesten, 1934 szeptember 21-én.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Gubányi Károly születésnapja – 1867
GUBÁNYI KÁROLY (Jobbágyi, 1867. szeptember 9. – Pilis, 1935. január 13.): mérnök, földrajzi utazó. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, oklevelet 1890-ben szerzett. Néhány évi hazai vasútépítési gyakorlat után 1896-ban Szentgáli Antallal együtt Mandzsúriába utazott, Lóczy Lajos ösztönzésére. Részt vett a Mandzsu-vasút, elsősorban a vasútvonal alagútjainak építésében, majd Vlagyivosztok kikötőjének építkezésénél vállalt munkát. A japán–orosz háború kitörésekor hazajött, de 1906-ban Ausztráliába utazott, ahol ültetvényesként élt. 1913-ban visszatért Magyarországra, és Pilisen létesített mintagazdaságot.
Tartózkodási helyein jelentős földtani vizsgálatokat folytatott. Több útirajza, műszaki, gazdasági és gazdaságpolitikai tárgyú tanulmánya jelent meg. Szépirodalommal is foglalkozott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1991. MTESZ)
Szeptember 9-én történt
„Az egyszerűség csak az átélt bonyolultságból születhet. Az egyszerűség évtizedek alatt születik. Aki nem volt összetett, komplikált, alaktalan, sokszögű, sokízű, az nem lehet egyszerű, csak együgyű” – fogalmazta meg az 1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán. A színészkirályként is emlegetett művész 1976-ban hunyt el, negyvennégy évesen.
Szeptember 9-én történt
1000 A svolderi tengeri csatában a svédekkel és dánokkal szövetkezett ellenségei legyőzték a Norvégiát keresztény hitre térítő I. Olaf királyt, aki elesett az ütközetben.
1493 A Korbáv mezei ütközetben a horvát hadak vereséget szenvedtek a töröktől, „a horvát mohácsi csatában” elesett a horvát nemesség színe-java.
1513 Az angol–skót háborúk legnagyobb csatájában Branxton közelében az angolok döntő vereséget mértek az országba betörő skótokra, a csatamezőn holtan maradt IV. Jakab skót király is.
1543 Skóciában királynővé koronázták a kilenc hónapos csecsemő Stuart Máriát.
1776 Az amerikai kontinentális kongresszus határozata szerint a volt brit gyarmatokból létrejött új ország hivatalos neve Amerikai Egyesült Államok lett.
1850 Kalifornia az Egyesült Államok 31. tagállama lett.
1855 A krími háborúban az oroszok feladták a britek, franciák és törökök által egy éve ostromolt, kulcsfontosságú Szevasztopolt, ezzel lényegében eldőlt a háború.
1876 Megnyílt a bécsi Sacher, a világ egyik leghíresebb szállodája.
1886 Megalakult a Berni Nemzetközi Unió, amely 1967. július 14-én Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) néven alakult újjá.
1896 Ludwig Rehn német sebészorvos végrehajtotta a világ első nyitott szívműtétjét.
1928 Felemelkedett Kispest mellett az első, pilóta irányította magyar helikopter, amelynek konstruktőre Asbóth Oszkár volt.
1948 A Koreai-félsziget északi részén kikiáltották a kommunista Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.
1969 Az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az egyházi szertartások szocialista ünnepségekkel való helyettesítésére.
1991 Tádzsikisztán kinyilvánította függetlenségét a Szovjetuniótól.
2015 II. Erzsébet lett a leghosszabb ideig uralkodó brit monarcha, megelőzve Viktória királynőt.
Szeptember 9-én született
1585 Armand-Jean du Plessis de Richelieu francia bíboros, államférfi
1828 Lev Tolsztoj orosz író
1831 Izsó Miklós szobrászművész
1945 Acsády Ignác műfordító, történetíró
1867 Gubányi Károly mérnök, földrajzi utazó
1873 Max Reinhardt osztrák színész, rendező, színigazgató
1875 Sajó Elemér vízmérnök, a Kvassay-zsilip tervezője és építésvezetője
1885 Bókay Zoltán gyermekgyógyász
1899 Brassaï magyar származású francia fotóművész, festő, író
1908 Cesare Pavese olasz író
1908 Pogány Frigyes állami díjas építész, művészettörténész
1923 Cliff Robertson Oscar-díjas amerikai filmszínész
1923 Daniel Carleton Gajdusek Nobel-díjas amerikai orvos
1931 Latinovits Zoltán posztumusz Kossuth-díjas színész, a magyar színművészet kiemelkedő egyénisége
1938 Berczelly István Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház mesterművésze
1941 Otis Redding amerikai soulénekes
1948 Wehner Tibor Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész
1949 Fischer Ádám Kossuth-díjas karmester
1951 Tordasi Ildikó olimpiai bajnok vívó
1953 Kőrössi P. József József Attila-díjas költő, kritikus
1957 Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1960 Hugh Grant Golden Globe-díjas angol színész
1966 Adam Sandler amerikai színész
1972 Goran Višnjić horvát színész
1974 Hujber Ferenc színész
1975 Michael Bublé kanadai jazzénekes
1980 Michelle Williams Golden Globe-díjas amerikai színésznő
1982 Péter Szabó Szilvia, a NOX énekesnője
Szeptember 9-én halt meg
1087 I. (Hódító) Vilmos normandiai herceg, Anglia meghódítója, majd királya
1569 id. Pieter Bruegel flamand festő
1829 Vitkovics Mihály költő, író
1866 Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés tanár, akadémikus
1898 Stéphane Mallarmé francia költő és műfordító
1901 Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus
1919 Hopp Ferenc műgyűjtő, utazó, gyáros
1948 Bíró Lajos író, újságíró, politikus
1954 Giergl Kálmán építész, a Zeneakadémia épületének egyik tervezője
1971 Péczely Antal bányamérnök, a bányászati szaknyelv művelője
1973 Szentiványi Lajos Kossuth-díjas festő
1976 Mao Ce-tung kínai kommunista párt- és állami vezető
1984 Máté Péter zeneszerző, popénekes
1987 Garai Gábor Kossuth-díjas költő, író, műfordító
1993 Nagygyörgy Sándor Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész
1995 Móricz Virág író, Móricz Zsigmond leánya
1996 Bill Monroe amerikai countryzenész, „a bluegrass atyja”
2003 Teller Ede fizikus, akadémikus, „a hidrogénbomba atyja”, a Corvin-lánc kitüntetettje
2013 Saul Landau amerikai filmrendező, dokumentumfilmes
2020 Schuler Dezső Széchenyi-díjas orvos, gyermekgyógyász, az országos gyermekonkológiai hálózat létrehozója
2024 Caterina Valente olasz-francia énekesnő, gitáros, táncosnő, színésznő
