interjú
Ez a nő megtartotta a vadságát
Most, a tavaszi napéjegyenlőség idején, a megújulás fényében jelenik meg NinShar új, La Petite Mort című kislemeze. Horváth Nina Sára úgy fogalmaz: olyanná vált, mint egy régi bőrét vedlő kígyó.
A Berlinalén kiderült, hogy a legszemélyesebbnek tűnő dolgok a leguniverzálisabbak
Sós Bálint Dániel első, Minden rendben című játékfilmje a Berlinalén mutatkozott be. Az író-rendezővel a kemény témáról, a forgatás kihívásairól és arról beszélgettünk, hogy mi is lenne egy film valódi feladata.
Petőfiék küzdelme nem maradt eredménytelen
Gyimesi Emese hiteles forrásokra építve tárja elénk a reformkor legendás szerelmespárjának történetét, olyan megvilágításban, ahogyan eddig még nem láthattuk.
Minden régi magyar gyümölcs története regénybe illő
Tündérkerti pomológia címmel jelenik meg Kovács Gyula és Ambrus Lajos közösen jegyzett könyve. A könyvben foglalt tudásról, tapasztalati bölcsességről kérdeztük utóbbit.
Az épített örökségeinkbe kapaszkodva tudom a legmodernebb választ megadni
A ceruzával meghúzott vonal a kezéhez tartozik – mondja –, amikor valaki visszaradíroz belőle, olyan, mintha a kezét vágná le – mondja a Néprajzi Múzeum tervezője.
Balogh Kálmán: Minden véletlen mögött a gondviselést látom
Lehet valaki jó mesterember, de aki a lelkét bele tudja tenni a hangokba, abból lesz igazi muzsikus – vallja a pénteken Kossuth-díjjal kitüntetett cimbalomművész.
Müller Péter Sziámi lemondott a Költött pátoszkáról
Mit jelent egy költőnek, underground zenésznek, szabad művésznek a Kossuth-díj? Hogyan lesz elsőkötetes költő valaki ezer dalszöveggel a háta mögött, és miért adna magának Kiváló Mázlista díjat?
Az érzés egy szóban: hazaszeretet
Bemutatjuk Tóth Balázs legújabb, a hazaszeretet érzését szavakba és dallamokba foglaló szerzeményét. Premier!
Mikulás Ferenc: Magyarországon két dolog tartja össze az embereket, a foci meg a magyar népmese
Mikulás Ferenc, aki március 14-én vehette át Kossuth-díját, 1971 óta vezeti a Kecskeméti Rajzfilmstúdiót. Az ő ötletéből született sok más egyéb mellett a világsikerűvé vált Magyar népmesék-sorozat.
Szlama László: a koboz rabja vagyok
A kobozművészethez vezető útjáról, a népművészet és népzene jelentőségéről, a zenekarában eltöltött másfél évtizedről és a közelgő jubileumi koncertről beszélgettünk a Bordó Sárkány frontemberével.
Az egyik legnehezebb feladat itthon a női labdarúgás megítélését megváltoztatni
Dénes Dorottyával, az MLSZ női szakágvezetőjével a magyar női labdarúgás múltjáról és jelenéről beszélgettünk.
Az a bizonyos tükör talán nem is görbe, amiben torznak látjuk magunkat
Az Olasz szalmakalap című francia bohózat román rendezője, Silviu Purcărete visszatérő vendég a Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón.
Nem akarom fölhímezni a monogramomat a zeneművekre
Nem az egyediség, hanem a zene feltérképezése foglalkoztatja Csáki András Liszt Ferenc-díjas gitárművészt, aki március 7-én az Essentia Artis programsorozatában ad rendhagyó koncertet.
Deák Kristóf: Az alkotás egyszerű, csak az ember néha túlagyalja és elgáncsolja magát
A rendező elárulja, hogy melyik idei Oscar-jelölt film áll közel a szívéhez, és izgalmas részleteket oszt meg a jelenleg készülő mozifilmjéről, az Egykutyáról.
Hogyan lehet a művet visszaadni a természetnek?
Csatlós Asztrid képei egyszerre szólnak az emberi szívósságról és sérülékenységről, ugyanakkor az én és a világ közötti kapcsolódás lehetőségeiről is. A héten vele randiztunk.
Prométheusz vagy Frankenstein ajándéka a génszerkesztés?
Áldás vagy átok a génmódosított növények létezése? A túlélést segítik vagy épp megbetegítenek? Dr. Dudits Dénes növénygenetikust kérdeztük.