Április – Szent György hava – Tavaszhó – Szelek hava
Csillag Pál születésnapja – 1896
CSILLAG PÁL (Budapest, 1896. április 17. – Budapest, 1944. december 24.): matematikus, az iskolateremtő, nagy hírű matematika-oktató Fejér Lipót tanítványi körének egyik tagja. Főiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Részt vett a Galilei Kör munkájában. 1921-ben doktorált Budapesten. 1924-ben a budapesti Goldberger-textilgyárban kapott alkalmazást mint matematikus. 1938-ban származása miatt nyugdíjazták. A hatvány- és Fourier-sorokkal, továbbá függvénytani és halmazelméleti kérdésekkel foglalkozott, például a Hatványsorra vonatkozó két összetartási kritérium kapcsolatáról és a Korlátos ingadozású függvények Fourier-féle állandóiról címen megjelent írásaiban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Lőrenthey Imre születésnapja – 1867
LŐRENTHEY IMRE ((Pest, 1867. április 17. – Nyírmada, 1917. augusztus 13.): paleontológus, geológus, egyetemi tanár, a pannóniai-pontusi képződmények névadó kutatója. Tanulmányait a budapesti egyetemen Hantken Miksa vezetése alatt végezte 1885–89-ben. Szünidőben az ország fontosabb geológiai vidékeit tanulmányozta, tanulmányutat tett Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Londonban. 1890-ben természettudományokból doktorált és a kolozsvári egyetemen Koch Antal asszisztense lett. 1893-tól a budapesti egyetemen Hantken, majd újra Koch asszisztense volt. 1896-ban a gerinctelen állatok paleontológiájából magántanárrá képesítették. 1897–98-ban Karl Zittel müncheni paleontológus mellett dolgozott. Hazatérve 1899-ben adjunktus lett a budapesti egyetemen. 1914-től haláláig a paleontológia tanára volt. 1896-ben Svájcban és Dél-Tirolban, 1898-ban Bajorországban folytatott paleontológiai-geológiai kutatásokat. Háromszor vett részt Lóczy Lajos kutatóútján; 1899-ben Olaszországban, 1901-ben Nyugat-Oroszországban, Finnországban és Németország keleti részén, 1902-ben Romániában, Dél-Oroszországban és a Kaukázusban. Érdeklődése három nagy területet ölelt fel: a pannóniai-pontusi képződményeket – az ő ajánlatára fogadta el a nemzetközi tudomány a pannóniai emelet elnevezést; a harmadkor (decapodák) paleontológiáját és Budapest környéke geológiai felépítésének tisztázását.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Április 17-én történt
„Mindig is úgy hittem, hogy mi, írók, nem a tehetségünk miatt lettünk írókká, hanem annál a szerencsétlen körülménynél fogva, hogy nem lehetünk mások, mint amik vagyunk, és hogy magányos munkánk se több viszonzást, se több előjogot nem érdemel, mint amennyit a suszter kap azért, hogy cipőt csinál” – vélte a 2014-ben ezen a napon elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író.
1605 A szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta Bocskai Istvánt.
1874 I. Ferenc József uralkodó szentesítette az egységes, tízes felosztású mértékrendszert bevezető 1874:VIII. törvénycikket, amely 1876. január 1-jén lépett életbe.
1895 Megkötötték az első japán-kínai háborút lezáró békét, amely elismerte Korea függetlenségét, Kína megnyitotta hét kikötőjét Japán előtt, és átengedte Formózát (Tajvan), Port Arthurt és a Liaotung-félszigetet.
1912 Oroszországban a katonaság rálőtt a lénai aranymező sztrájkoló munkásaira, a sortűznek 250 halálos áldozata volt.
1924 Három amerikai filmcég egyesüléséből létrejött a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió.
1944 A II. világháborúban az I. magyar hadsereg támadást indított a nyugat-ukrajnai frontszakaszon, a Dnyeszter és a Prut között. A műveletben a magyar honvédség második nagy vereségét szenvedte el, 80 ezer katona sebesült meg, esett el vagy került hadifogságba.
1946 Franciaország kivonta utolsó csapatait Szíria területéről. A függetlenség napja a Szíriai Arab Köztársaságban.
1958 Brüsszelben megnyílt a második világháború utáni első világkiállítás, amelynek jelképe a vas atommag felépítését ábrázoló Atomium lett.
1964 A New York-i Világkiállításon bemutatták a Ford Mustang nevű sportkocsit, amely generációk álomautója lett.
1969 Leváltották Alexander Dubčeket a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkári pozíciójából, ezzel teljessé vált az 1968 januárjában elkezdett demokratizálási politika híveinek kiszorítása a párt- és állami vezetésből.
1970 Sikeresen landolt a Csendes-óceánban a Hold újbóli meghódítására indult, amerikai Apollo-13 űrhajó parancsnoki kabinja, miután az április 11-én kezdődött küldetés majdnem tragédiába torkollott.
1975 A kínai támogatást élvező maoista vörös khmerek elfoglalták Kambodzsa fővárosát, Phnompent, majd megkezdődött négyéves, legalább egymillió emberéletet követelő rémuralmuk.
1982 II. Erzsébet brit királynő mint Kanada államfője az ottawai parlamentben kihirdette azt a törvényt, amely minden addigi törvényhozási függőségi viszonynak véget vetett Nagy-Britannia és Kanada között.
Április 17-én született
1539 Tobias Stimmer svájci festő, építészeti szakíró, költő
1649 Johann Meinrad Guggenbichler svájci-osztrák szobrász, legszebb fafaragásait a Salzburg környéki települések őrzik
1774 Friedrich Koenig német nyomdász, a hengeres gyorssajtó feltalálója
1801 Fogarasi János nyelvtudós
1814 August Grisenbach német orvos és botanikus
1885 Karen Blixen dán írónő, akinek a műve alapján készült az Oscar-díjas Távol Afrikától című film
1897 Thornton Wilder amerikai dráma- és regényíró
1899 Vincent Wigglesworth angol biológus, entomológus
1904 Hincz Gyula Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, érdemes és kiváló művész
1904 Joseph Ahrens német zeneszerző és orgonaművész, zenetanár
1909 Ember Győző Kossuth-díjas történész, levéltáros, akadémikus
1918 William Holden Oscar-díjas amerikai színész
1927 Örsi Ferenc József Attila-díjas író, újságíró,A Tenkes kapitányaszerzője
1929 Bernard Roizman moldvai-amerikai virológus, az MTA tiszteleti tagja
1936 Kutas László Kossuth-díjas szobrász- és éremművész
1938 Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus
1946 Georges Jean Franz Köhler orvosi Nobel-díjas német immunológus
1947 Oláh Edit Széchenyi-díjas rákkutató, onkogenetikus, akadémikus
1948 Bossányi Katalin Rózsa Ferenc- és Pulitzer-emlékdíjas újságíró, gazdaságszociológus
1948 Ivánka Csaba Jászai Mari-díjas színész, rendező, zeneszerző, szövegíró, énekes
1950 Balogh Gyula Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1950 Kalocsay Miklós színész
1951 Olivia Hussey argentin–angol színésznő
1954 Sárvári Győző színész
1956 Takács-Nagy Gábor Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész
1972 Jennifer Garner Golden Globe-díjas amerikai filmszínésznő
1974 Victoria Beckham angol énekesnő, dalszövegíró, modell és divattervező
1986 Dér Heni énekesnő
1986 Jekli Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, balett-táncos
1987 Bencsik Tamara énekesnő, a Balkan Express énekesnője
1993 Barta Ágnes színésznő
2003 Battai Sugár Katinka világbajnok kardvívó
Április 17-én halt meg
1764 Johann Mattheson német zenetörténész, zeneszerző, énekes, karmester
1790 Benjamin Franklin amerikai író, tudós, államférfi
1794 Melchior Hefele osztrák származású építész, a klasszicizáló késő barokk Magyarországon is alkotó tehetsége
1889 Rónay Jácint János természettudós, akadémikus, Benedek-rendi pedagógus, író, a darwinizmus első magyarországi terjesztője
1919 Mednyánszky László festőművész, jelentősek impresszionista tájképei és a háború borzalmait ábrázoló művei
1954 Tapolczai Gyula színész, érdemes művész
1960 Eddie Cochran amerikai rock and roll énekes, legismertebb száma a Summertime Blues
1976 Henrik Dam orvosi Nobel-díjas dán biokémikus, a K-vitamin felfedezője
1980 Nádasdy Kálmán háromszoros Kossuth-díjas rendező, kiváló művész
1984 Tálasi István néprajztudós, akadémikus
1994 Roger Wolcott Sperry Nobel-díjas amerikai neurofiziológus, neurobiológus, az agyhasításos műtétek úttörője
1998 Linda McCartney amerikai fényképész, aktivista, zenész, Paul McCartney felesége
2014 Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó, politikai aktivista
2018 Knoll József Széchenyi- és állami díjas farmakológus, orvos, akadémikus
2020 Tettamanti Béla Munkácsy Mihály-díjas grafikus
2020 Tibád Levente erdélyi magyar nyelvész, helynév- és helytörténet-kutató