Jeles napok
Szent Lőrinc
Tüzes rostélyon
Szent Lőrinc a legendája szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett (258. augusztus 10.), rostélyon sütötték meg. Helyzetéhez mérten meghökkentő humorérzékről tett tanúságot. Amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!” A pápája szomszédságában ünnepelt Lőrinc a IV. század óta az egyik legnépszerűbb szentje a kereszténységnek. Fiatalemberként ábrázolják, diakónusi dalmatikában. Attribútuma a boronára emlékeztető rostély. Mártíriuma a pecsenyévé pirító augusztusi forróság jelképe. A fentiek okán a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) hívták segítségül, s elsősorban égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen. Hasonló szentenciák: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. (E mondások inkább a másik, kevésbé ismert szeptember 5-i Lőrinc napra illenek, a tapasztalat is ezt igazolja.) Egy érdekesség: az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást „Szent Lőrinc könnyeinek” hívta.
Banovits Kajetán születésnapja – 1841
BANOVITS KAJETÁN, (Mátyóc, 1841. augusztus 10. – Budapest, 1915. december 7.): mérnök, a Közlekedési Múzeum megalapításának kezdeményezője. Gyakorlati működését a Kassa–Oderbergi Vasútnál kezdte, majd a MÁV szolgálatába lépett. 1872-től a vasútépítési felügyelőség helyettes vezetője volt, 1884-től a MÁV építési és gépészeti főosztály helyettes igazgatója, 1890-től az önállósított gépészeti főosztály igazgatója, utóbb első műszaki múzeumunk, a Közlekedési Múzeum megszervezője és igazgatója volt. A vasúti jelzőberendezésekkel és a vasútvilágítással kapcsolatban több újítás fűződik a nevéhez. A közlekedésügy fejlesztése terén szerzett érdemeiért nemességet nyert és számos kitüntetésben részesült.
A Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában 1 szabadalmi bejelentése szerepel (lajstromszám, cím):
HU17954 - Javított elreteszelő berendezés önműködő vasúti kocsikapcsolásokhoz
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Id. Bodola Lajos születésnapja – 1825
Az európai utazó és vízépítő mérnök, ID. BODOLA LAJOS (Kézdimarkosfalva, 1825. augusztus 10. – Kézdimarkosfalva, 1897. április 2.) az 1848-49-es szabadságharcban Gábor Áron munkatársa, majd a székely tüzérség egyik vezetője volt. A világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült; előbb török szolgálatban állt, majd Kossuth megbízásából Olaszországban, Svájcban és Franciaországban járt. 1853-tól különböző olasz városokban mérnökként út-, vasút-, híd- és vízépítési munkákban vett részt. 1879-ben hazatért és tapasztalatait a délmagyarországi vízgazdálkodási munkálatoknál, valamint a mezőgazdaság fejlesztésében, például a rizstermesztés bevezetésénél hasznosította. Utazásairól több cikke jelent meg a hazai sajtóban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)
Hajnóczy Péter születésnapja – 1942 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Hajnóczy Péter (Porcsalma, 1942. augusztus 10. – Budapest, 1981. augusztus 7. vagy 8.) író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Augusztus 10-én történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház, a budapesti Katona József Színház, a Nemzeti Színház és a Centrál Színház előadásaiban, illetve a Sztálin menyasszonya, A vörös grófnő, a Banánhéjkeringő, a Seveled és a Szia, életem! című filmekben láthattunk, láthatunk.
Augusztus 10-én történt
955 Az Augsburg melletti Lech-mezőn zajlott le a magyar kalandozások történetének egyik legjelentősebb ütközete, amelyben I. Ottó német király csapatai legyőzték a Bulcsú, Lehel és Súr vezette magyarokat. Vereségükkel véget értek a magyarok nyugati portyázásai.
1543 I. Szulejmán török szultán elfoglalta Esztergom várát.
1664 A Habsburgok és az Oszmán Birodalom megkötötte a Magyarországon hatalmas felháborodást keltő vasvári békét, amely – hiába szenvedtek a törökök néhány nappal korábban súlyos vereséget a szentgotthárdi csatában – minden hódításukat kezükön hagyta.
1675 II. Károly király London délkeleti külvárosában lerakta a greenwichi királyi csillagvizsgáló alapkövét, amely 1998. október 31-ig működött.
1792 A nagy francia forradalom eseményeként a párizsi nép ostrom alá vette a királyi palota, a Tuileriák épületeit. A küzdelem során szinte az utolsó emberig lemészárolták az épületet őrző svájci gárdát.
1809 A spanyol gyarmat Ecuador kikiáltotta függetlenségét.
1844 Vízre bocsátották a Széchenyi nevű gőzöst az 1835-ben Széchenyi István kezdeményezésére megalapított hajógyárban. Ezen az ünnepi alkalmon csendült fel először az Erkel Ferenc által komponált Himnusz közönség előtt. (Erről szóló cikkünk itt olvasható.)
1897 Felix Hoffmann német kémikus írta le az acetilszalicilsav (ASS) receptúráját, a későbbi aszpirin gyógyszer összetételét.
1913 Az észak-olaszországi Verona ókori arénájában tartották az első opera-előadást, Tullio Serafin vezényletével Verdi Aidáját.
1934 Londonban megkezdődött a kizárólag nők számára megrendezett világméretű sportverseny, az úgynevezett női olimpia.
1986 Mogyoródon rendezték meg az első magyarországi Forma–1-es autós gyorsasági világbajnoki futamot.
2010 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megszűntnek nyilvánította a H1N1 vírus okozta influenza-világjárványt.
Augusztus 10-én született
1805 Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, akadémikus, „a magyar irodalomtörténet-írás atyja”
1810 Camillo Benso di Cavour olasz államférfi, Itália egyesítője, Olaszország első miniszterelnöke
1825 Id. Bodola Lajos európai utazó és vízépítő mérnök
1841 Banovits Kajetán mérnök, a Közlekedési Múzeum megalapításának kezdeményezője
1868 Hugo Eckener német léghajópilóta, -tervező, a léghajózás német úttörője
1873 Petrovics Elek művészettörténész, akadémikus, író
1874 Herbert Hoover, az Egyesült Államok 31. elnöke
1878 Alfred Döblin német író, az expresszionizmus kiemelkedő képviselője
1878 Grossmann Gusztáv gépészmérnök, röntgenfizikus; kutatásai alapján készült az első gyakorlatilag alkalmazható, rétegfelvételre alkalmas tomográf
1897 Nagyajtay Teréz Kossuth-díjas jelmeztervező
1900 Philip Levine amerikai fizikus, immunológus, az Rh-vércsoport és -összeférhetetlenség egyik felfedezője
1904 Zilahy Irén színművésznő
1909 Leo Fender, a tömeggyártású elektromos gitár amerikai megalkotója
1913 Wolfgang Paul Nobel-díjas német fizikus
1920 Nyíri Tamás Széchenyi-díjas teológus, filozófus
1923 Fenyvesi Mária Aranytoll díjas újságíró, Magyarország örökös gyorsíróbajnoka
1932 Vladimír Páral cseh író
1942 Hajnóczy Péter író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja
1947 Ian Anderson brit rockzenész, fuvolás, a Jethro Tull együttes frontembere
1948 Lányi András író, filozófus, filmrendező
1955 Gál József vitorlázó, hajóépítő, 1985-1987-ben társával, Fa Nándorral első magyarokként a Szent Jupát vitorlással megkerülték a Földet
1957 Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Prima Primissima díjas színésznő
1959 Rosanna Arquette amerikai filmszínésznő
1960 Antonio Banderas spanyol filmszínész
1978 Kolodko Mihály bronz miniszobrairól ismert szobrászművész
1979 Czukor Balázs színész, rendező
Augusztus 10-én halt meg
1759 VI. Ferdinánd spanyol király
1806 Michael Haydn osztrák zeneszerző, karmester, orgonista, Joseph Haydn öccse, aki főként Salzburgban működött
1896 Otto Lilienthal német mérnök, feltaláló, a vitorlázórepülés úttörője
1912 Paul Wallot német építész, fő műve a berlini Reichstag épülete
1938 Tellyesniczky János mérnök, az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője
1957 Györki József vegyészmérnök, a hazai nyersanyagok hasznosításának szakértője
1969 Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas író
1970 Jeney Endre patológus, higiénikus, mikrobiológus, a bakteriológia, a környezet-egészségügy és a farmakológia szakértője
1974 Bárdos Artúr színigazgató, rendező
1996 Hajnóczi Gyula Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészettörténész, akadémikus
2003 Bors István Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
2003 Jacques Deray francia filmrendező és forgatókönyvíró
2008 Gulás Zsuzsa Munkácsy Mihály-díjas textiltervező
2009 Kálmán Erika Széchenyi-díjas vegyészmérnök, aki környezetbarát korrózióvédelmi technológiákat fejlesztett ki
2015 Czeizel Endre Semmelweis-díjas orvos-genetikus
2018 Fábián László olimpiai bajnok kajakozó, edző, Urányi Jánossal a magyar kajak-kenu sport első olimpiai bajnokai
2024 Dózsa Erzsébet színésznő, tanár
