2022-ben is számos izgalmas zenésszel volt szerencsénk beszélgetni, feltörekvő, újabbnak számító formációkkal éppúgy, mint mindenki által ismert előadókkal.

„Minden áldott nap megírtam egy dalszöveget” – Interjú Müller Péter Sziámival

A „nagy alapító” Diákszigetet, operafesztivált és dalműhelyt
egyaránt létrehozott már. Volt tanár, zenebohóc, könyvtáros, film- és színházi
rendező, hangmérnök, rocker és fizetés nélküli stratégiai igazgató az
Operaházban, kis híján steward a Malév valamelyik járatán. 

„Egy magyar dalszövegben külön világok nyílnak akár szavanként” – Platon Karataev-interjú

„A zenekarnak egyfajta mottója lett az, hogy a
legszemélyesebben beszélünk a legegyetemesebb kérdésekről. A világűr mindig is
felerősítette a jelentéktelenség érzését, és más perspektívába állította az
ember helyét a létezésben. Ha az égre feltekintünk, végtelen számú kérdés merülhet
fel bennünk. És az űr egyszerre van ott körülöttünk és bennünk: a belső én,
valamint a helyünk ebben a hömpölygő áradásban egyszerre lehet szemlélődés
tárgya” – fogalmazott a zenekarból Balla Gergő. Első magyar nyelvű album,
dalszövegkötet, telt házas lemezbemutató – a Platon Karataev számára
erőteljesen indult a 2022-es év. Ezekről is beszélgettünk velük januárban.

Egy utolsó jutalomjáték – Beszélgetés a búcsúzó Kistehén zenekar tagjaival

Búcsúkoncertet adott április 29-én a Kistehén a Budapest
Parkban. A közel 20 éves múltra visszatekintő zenekar két éve döntött úgy, hogy
felhagy a közös zenéléssel, de a járványhelyzet miatt a végső elköszönés
mostanra tolódott. Hogy telt ez a két év? Miért döntöttek úgy, hogy befejezik?
Egyáltalán milyen ma itthon olyan zenekart csinálni, ami nem igazán fér el
egyik skatulyában sem? Keserédes múltidézésre, hol szomorú, elkeseredett, hol
hálás és örömteli visszatekintésre vitt minket Kollár-Klemencz László és Weil
András.

„A saját hang belső igazságot is jelent” – interjú Palya Beával

„Nekem arra van erőm és tehetségem, hogy új dalokat írjak, azokkal énekeljem be magam a világba, bátorságom legyen az élményeimet művészetté formálni. Az én szupererőm a bátorság. Ez a válaszom arra, hogy hogyan lett saját hangom: előbb volt ez az üzenet a lélekben, és ahhoz tanultam meg a zene grammatikáját, a dallamot, a díszítéseket, a ritmust.” Palya Beával idény nyáron beszélgettünk.

„Az Esti Kornél tökös csávókból álló zenekar” – Interjú Bodor Áronnal és Lázár Domokossal

Az Esti Kornél zenekarra sokszor rásütik a szomorú jelzőt,
pedig ők nem tartják magukat befelé forduló vagy búskomor srácoknak. Lázár
Domokos szerint a szövegeikben csupán vállalják az élet nehezebb oldalát,
amelyek lemezen másképpen működnek, mint élőben. Vele és a zenekar
énekesével, Bodor Áronnal próbáltuk megfejteni, hogy mi történik a
koncertjeiken.

„Bluest játszunk, de úgy, mint a vadállat” – Tátrai Tibor a godfater. zenekarról

„Eredetileg blueszenekart terveztem. A második próba után
Borlai Gergő úgy fogalmazott: ez rhythm and blues. Majd jött a harmadik próba,
amelyiknél picit finomított: ez egy blueszenekar, amely energikus, dinamikus
energiával működik. Ezután jött az első buli, amikor kiderült, hogy nagyon
durva rockzenekar vagyunk. Tele energiával, két vadállat gitározással meg
dobolással. Szóval nagyon erős blues-rock. Bluest játszunk, de úgy, mint a vadállat.
Öröm megélni, hogy a színpadon és a próbákon is úgy nyomjuk, hogy a banda
minden tagja mosolyog.”

„A cigányzene bárhol, bármikor megállja a helyét” – Interjú Rostás Mihály ’Mazsival’

„A cigányzene bárhol és bármikor megállja a helyét, és olyan érzéseket szabadít fel az emberekben, amik egyébként nem biztos, hogy előjönnének A cigányzene önazonosságot sugall, ad egyfajta életérzést, szabadságot, amit csak ezen a zenén keresztül tapasztalhat meg az ember” – fogalmaz Rostás Mihály ’Mazsi’, a Romengo együttes tagja, menedzsere, a cigány dal napjának ötletgazdája. Ez utóbbiról és a cigányzene elfogadottságáról is beszélgettünk vele augusztusban.

„Sokszínűségével együtt is egységes, gazdag, szerethető zenei anyagot tudunk bemutatni” – Szalóki Ági az új lemezéről

„A szülés utáni első fellépéseim egészen különösek, álomszerűek voltak számomra: egyszerre voltam még benne a bensőséges babás-mamás világban és fordultam a zene által a közönség felé. Ma csodálatos érzés, amikor azt látom, hogy a tipegő kisfiam boldogan forog, önfeledten tapsol a táncoló gyerekek között.” Szalóki Ágival idén nyáron készítettünk interjút.

Az utókor zsűrije – Tíz éve hunyt el Komár László

„Tiniként, mivel a verselemzés jól ment, és nagyon szerettem Komár számait, úgy döntöttem, hogy az ő »összes műveit« fogom elemzés tárgyává tenni. Ambiciózus tervemet irodalomtörténész apámnak is elújságoltam, aki őszinte megrökönyödéssel így kommentálta a dolgot: »Ez nagyon nagy baj.« Gondolom, azért, mert méltatlannak ítélte a tárgyat és kidobott időnek a mélyelemzésre szánt időt. Én azonban meg voltam győződve arról, hogy – mint Hamvasnál Isten a főtt sonkában – a lényeg, a titok, a megoldás, a mindenség megoldóképlete éppen Komár dalaiban van elrejtve.” Az évfordulón három interjúval emlékeztünk az énekesre. Egykori rajongójával, az emlékét ápoló rock and roll klub alapítójával és egy akár utódának is tekinthető énekes-zenésszel, Farkas Lászlóval beszélgettünk róla.

A túlsó parton a prémium rockzene vár – A Korál második albumáról

Negyven éve, 1982-ben jelent meg a Korál második albuma, A túlsó part, az egyik első olyan honi hangfelvétel, amely megmutatta, hogy mekkorát változott a világ 1980 óta.

Máig égő lángoszlop – Petőfi-versek dalba szedve

Petőfi Sándor nem csupán költő volt: forradalmárként,
nemzeti hősként emlékszünk rá, aki mindössze 26 évet élt, ez idő alatt pedig
közel ezer verset írt magyar nyelven. Ebből több mint nyolcszáz maradt fenn és
gazdagítja líránkat olyan sorokkal, amelyek semmit nem veszítettek szépségükből
és jelentőségükből, de olykor még aktualitásukból sem. A Petőfi-emlékévre
készülve olyan dalokat gyűjtöttünk össze, melyek alapjául a költő művei
szolgáltak.

Amellett, hogy számos ismert és elismert előadóval volt
szerencsénk beszélgetni, izgalmas találkozásokat tudhatunk magunk mögött friss,
fiatal előadókkal is.

Pénteki kultúrrandi a Fiúk zenekarral

Pár évvel ezelőtt találkoztak, és elsőre nem is igazán voltak egymásnak szimpatikusak, de – szerencsére – együtt „kellett” zenélniük. Azóta a kényszer elmúlt, az összhang is meglett, és mindez egy rendkívül izgalmas, egyedi és színvonalas produkcióvá állt össze. A Fiúk, azaz Bíró Bence (ének), Kasó Máté (basszusgitár, billentyű, vokál), Bánszki Botond (dob), Iványi Máté (szaxofon, basszusgitár) és Lengyel Levente (gitár, vokál) mesélt nekünk év elején.

„Mióta az eszemet tudom, szövegekkel kelek és fekszem” – Interjú boebeckkel

A pécsi dalszerző-énekes decemberben adta ki az első kislemezét, amit lehetőségekkel és kihívásokkal teli bemutatkozó időszak előzött meg: fellépett a Lázár tesók, a Mmamt és a Carson Coma közönsége előtt, valamint a hazai fesztiválok javán, a Music Hungary konferencia fesztiválján, a KERET blog Kikeltetőjén és a Waves Vienna magyar fogadásán is. Elnyerte a Hangfoglaló program induló előadói pályázatának támogatását, és a HOTS SongLabon együtt dolgozhatott Matt Lawrence producerrel (Adele, Amy Winehouse, Foals). Bécshez és Angliához fűződő viszonyáról, félelmei legyőzéséről mesélt, és természetesen szóba került az apja, Beck Zoltán is.

Pénteki kultúrrandi a LAIHO zenekarral

A LAIHO az énekes és alapító, Lajhó Dorka két évvel ezelőtt debütált szólóprojektjéből nőtte ki magát – ifj. Tóth István, Gyányi Marcell és Csízi László részvételével – egy rendkívül izgalmas zenekarrá, Szimler Bálint pedig szövegíróként csatlakozott. Március 31-én két új dallal jelentkeztek készülő nagylemezükről, az interjúban ezeket is megmutattuk, emellett kérdeztük a tagokat közös munkáról, inspirációról és tervekről.

„Architekturális szemmel tekintek a zeneszerzésre” – Interjú az Imitation két tagjával, Pápai Zsanettel és Gödri Bulcsuval

A tavaly ősszel megjelent Artificial By Nature című albumukról, és a magyar–japán koprodukcióban készülő lemezükről faggattuk Pápai Zsanettet és Gödri Bulcsut tavasszal.

Pénteki kultúrrandi Zórával, az év felfedezettjének járó Fonogram-díj nyertesével

A félig Los Angelesben, félig Magyarországon élő énekes-dalszerző Kollár-Klemencz László Iszom a bort című dalának magával ragadó feldolgozásával hívta fel magára a figyelmet, márciusban pedig csupán egy maroknyi (ám annál erőteljesebb) kiadott felvétellel a háta mögött telt házas koncertet adott a Magyar Zene Házában. Hangja és zeneisége szívtől szívig ér. Interjúnkban kétlaki életről, John Legend egykori zongorája mögött átzenélt estékről, szerencsés „véletlenekről” és a zenének dedikált életéről mesélt. És az is kiderült, hogy már nem kell túl sokat várnunk az első kislemezére. 

Pénteki kultúrrandi Mirtse Korinnával, a Kontraszt zenekar énekesnőjével

A kétlemezes Kontraszt 2020-ban a debreceni Fülesbagoly tehetségkutatón, majd az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjén is győzedelmeskedett. Harcsa Veronikát annyira meghatotta az egyik koncertjük, hogy utána meghívta őket a Művészetek Völgyébe, az udvarába fellépni. Mirtse Korinna duóból zenekarrá bővülésükről, a terveiről és arról mesélt, milyen érzés megtudni: egyik rajongójuk tíz órát vonatozott a koncertjükre.

De nem csupán zenéről vagy zenélésről beszélgettünk elismert előadóinkkal.

Vissza a suliba – Csorba Lócival

Ha tehetnénk, receptre írnánk fel a Csorba Lócival való időtöltést: a Lóci játszik frontembere mindent irigylésre méltó életkedvvel, humorral és elhivatottsággal csinál, legyen szó dalszerzésről, koncertezésről, szereplésről vagy egyszerűen csak történetmesélésről. Lóci tagadhatatlanul színpadra termett jelenség, jókedvéből, energiájából pedig szerencsére bőven jut mindenkinek a koncerteken és a fellépéseken. Vajon mindig így volt ez? Már a gimnazista Lóci is ilyen otthonosan érezte magát az előadó szerepében? Erről ő maga mesélt nekünk egykori iskolájában, a Városmajori Gimnáziumban, de idén még azt is megtudtuk tőle, mi lenne, ha nem dalszerzéssel és előadó-művészettel foglalkozna, hogy mit tart Magyarország legjobb helyének és mi az a három szó, amivel jellemezné magát.

Mi lenne, ha... Frenkkel

Szerinte fejlődés csak akkor lehetséges, ha árral szemben
úszunk, a szabadság meg csak a halál után érhető el. Úgy véli, hogy festőnek
tehetségtelen, a lakásában mégis ott lóg egy képe. Az életéből készült film
főszerepét Adrien Brodynak osztaná, és Frank Zappával borozgatna, ha
megtehetné. A Béla bárban Frenkkel játszottunk.

Vissza a suliba – Péterfy Borival

Péterfy Bori az egykori József Attila Gimnázium
növendékeként már pontosan tudta, hogy a színpad világa lesz az otthona. Már a
középiskolában ő volt a szavaló lány, több iskolai színdarabban is játszott.
Ezekről az élményeiről is kérdeztük, amikor visszakísértük egykori iskolájába,
ahol még azt is elmesélte, hogy hol töltötte a szünetek nagy részét.

Mi lenne, ha... Beck Zolival

„A nagy kilengések izgatnak jobban. A valóságban azonban nagyon kontrollált személyiség vagyok, általában tudom fékezni magam. Felelősségem van, naponta, jól érzékelhetően, és akikkel dolgom van, fontosabbak számomra önmagamnál. De dolgozom ezekből az érzelmekből, és persze a reflektálatlan létezés felszabadító élménye biztosan hagy hiányt bennem.” Beck Zoli is mesélt nekünk idén arról, mi lenne, ha…

Vissza a suliba – Lázár Domokossal

Sokan tudják, hogy Lázár Domokos Mezőtúrra járt középiskolába, és az Esti Kornélt a Teleki Blanka Gimnázium diákjaiként alapították. De arról talán kevesebben hallhattak, hogy milyen volt ő gimis srácként, csajozott-e vagy volt-e az igazgatói irodában megrováson. Visszatértünk vele régi gimnáziumába, hogy ezekről is kifaggassuk.

Nyitókép: Tátrai Tibor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar gitáros, zeneszerző. Fotó: MTI/Cseke Csilla