Jeles napok

Február – Böjtelő hava – Télutó – Jégbontó hava

Jeles napok

Jókai Mór születésnapja – 1825 – A magyar próza napja

JÓKAI MÓR (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.): író, újságíró, szerkesztő. Erős protestáns meggyőződésű környezetben, liberális, hazafias szellemben nevelkedett. Gyermekkorát Komáromban töltötte, iskoláit itt végezte. 1841–42-ben a pápai református kollégiumba került, ennek önképzőkörében olvasta fel első, nyomtatásban is megjelent elbeszélését. Itt ismerkedett meg Petőfivel is. Komáromi és pesti joggyakorlat után ügyvédi vizsgát tett. 1845-ben első igazi „beszélyével” keltett nagy feltűnést, ezek alapján nyerte el Frankenburgtól 1847. július 1-jén az Életképek szerkesztését, amit a fiatal tehetségek, a radikális nézetek fórumává tett. Még 1846 elején a Tizek Társaságának tagja lett. 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont megszövegezésében. Ősszel vállalta Kossuth különféle politikai megbízásait (pl. Rózsa Sándorhoz indult), szilveszterkor családjával Debrecenbe menekült, ott indította meg 1849. február 22-én a békepárti Esti Lapokat. Szemtanúja volt Buda visszafoglalásának, Szegedre, Aradra követte a kormányt. Augusztus végétől Tardonán (Borsod megye) rejtőzött, 1849 karácsonya után komáromi menlevelében bízva visszatért a fővárosba. Írói, újságírói munkásságával (1854-től a Vasárnapi Ujságban; 1858-tól az általa szerkesztett Üstökösben) a kor legnépszerűbb alkotója.
1858-ban az MTA levelező tagjává választotta. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja; 1861-ben az MTA rendes, 1883-ban tiszteletbeli, 1892-ben igazgatósági tagjává választotta.
1861–1896 között országgyűlési képviselő, Tisza Kálmán bizalmasa, 1863—1882 közt A Hon című tekintélyes napilapjával Tisza politikáját szolgálta. 1880-tól kevesebbet foglalkozott politikával. Rudolf trónörökös bevonta Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben (1887–1901) című ismeretterjesztő sorozat szerkesztésébe. 1886-ban meghalt felesége, Laborfalvy Róza színésznő. Ötvenéves írói jubileumának megünneplése (1894) művelődéstörténeti jelentőségű; műveit százkötetes díszkiadásban jelentették meg (1894–1898), s értük százezer forint „nemzeti ajándékot” vett át. 1897-ben a király kinevezte a főrendi házba. 1899. szeptember 16-án feleségül vette a húszéves Nagy Bellát. Rokonsága és olvasói nagyrészt elítélték a fiatal színésznővel kötött házasságát, Jókai Mór szakított fogadott leányával, Fesztyné Jókai Rózával is. 1904-ben temetését nemzeti gyász kísérte.
Első írói korszaka kb. 1850–1865 közé tehető (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr). Nemzeti és egyéni stílust hozott létre, amelyben a kis dolgok hű megfigyelése összeolvad a túláradó érzésekkel, az anekdoták, életképek vaskosabb világa mellől nem hiányoznak a szentimentalizmus és a legendába hajló népmeseiség finom hangulatai Művei közvetve tiltakozást sugároznak az élvezethajhászó, hazafiatlan életforma, valamint az elnémetesítő, önkényuralmi törekvések ellen. Írásait a nemzeti érdekegyesítésnek reformkort és szabadságharcot idéző szelleme hatja át: a szereplők közé a birtokos nemesség különféle rétegei mellé felzárkózik a honorácior, a városi polgár vagy mesterlegény is; nem kis szerepet játszanak a Petőfi életképeitől ihletett parasztlegények, csikósok is.
Stílusváltásról, egyúttal új fellendülésről tanúskodik a kiegyezést követő bő évtized regénytermése (A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember). Az addigi, reformkort idéző héroszok után Jókai Mór kedvelt alakjává a munkásbarát ipari vállalkozó, a lángeszű feltaláló vagy diplomata vált. Megszűnt korábbi elismerése az arisztokraták iránt, tolla nyomán a kékvérűek többségükben már vígjátéki figurákként, a korszerű törekvések kerékkötőiként szerepelnek. Főhősei – alapjában a régi felfokozott jellemek – a korábbinál több akadályra bukkannak pályájukon. Megjelent regényeiben a modern nagyvárosi élet (Bécs, Párizs, Róma, a kibontakozó Budapest) nagyszabású rajza, valamint a természettudományos fantasztikum (Fekete gyémántok, A jövő század regénye, 1872–74).
Írói harmadvirágzása a 90-es évek első felére esik (A gazdag szegények, A tengerszemű hölgy, Sárga rózsa).
Széles olvasóközönséget nevelt, nemzetivé tette a regény műfaját, erősen hatott az írókra még a XX. század kezdetén is (Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső). Életműve nemcsak az irodalmi, hanem a társalgási nyelvet is formálta. Petőfi és Madách mellett 1940-ig ő számított külföldön a legolvasottabb magyar alkotónak.
 

A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük A MAGYAR SZÉPPRÓZA NAPJÁT február 18-án, Jókai Mór születésnapján. Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul a magyar nemzet történelmi önismeretének és identitásának megőrzéséhez. Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos magyar prózaíró, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, és közéleti szerepeit is íróként viselte. Még életében számos nyelvre lefordították a műveit, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyveit szinte a mai napig nagy példányszámban adják ki.
2020-ban a Magyar Írószövetség, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Irodalmi Ügynökség irányításával közel száz rendezvényt tartottak február 16. és 28. között – határon innen és túl – a magyar széppróza napjának jegyében.

  (Nagy Miklós szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

Árkos Frigyes születésnapja – 1897

ÁRKOS FRIGYES (Pterle, 1897. február 18. – Budapest, 1967. május 13.): vaskohómérnök, a magyar kohászati vállalatok termelésirányító szervezetének kidolgozója. Sopronban szerzett oklevelet (1921). A MÁVAG diósgyőri Vas- és Acélgyárában mérnök volt. 1945 után az újonnan megalakult Iparügyi Minisztériumban dolgozott, majd 1948 végén az új Kohóipari Központ műszaki osztályának élére került. A vaskohóipar céltudatos fejlesztési irányelveinek kialakításában fejtett ki eredményes munkát. 1951–53-ban a Lőrinci Hengerműben, majd a százhalombattai Dunai Vasműben főmérnök, majd műszaki igazgató volt. Nyugdíjba vonulásáig (1964) a Kohászati Értékesítő Vállalat (KOHÉRT) igazgatója volt. Nyugdíjasként is tovább dolgozott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) kötelékében a hazai vaskohóipar távlati fejlesztésének tervein. A Kohászati Lapoknak 1957-től 1966-ig főszerkesztője volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Február 18-án történt

„Száz esztendővel ezelőtt mindenki ismerte Komáromban a Kacz-házat, amely a Vármegye ucca és a Csapó ucca között húzódó, hatalmas telken állott. A szomszédok néma háznak nevezték, mert bár két uccára is szolgált ajtaja, ablakai mind befelé, az árnyas kertre nyíltak. Valamikor, a vallásüldözés korában, buzgó protestánsok építették a Kacz-házat s itt tartották titkos istentiszteleteiket; azért rejtették úgy el, lombos ákácok és gyümölcsfák közé. Vármegyeházuccai kapuján még ott volt a kocogtató is, amelynek zördülése éles hanggal verte fel az udvart. A hosszú épület rézsút-kockás, farostélyzatú ablakai boltíves folyosó alól tekintettek elő” – írta az Est Hármaskönyve 1925. évfolyamának Jókai-különszámában. Ebben a házban született Jókai Mór 1825. február 18-án.

Február 18-án történt

1358 Békét kötött Nagy Lajos király és Velence városa: Velence lemondott Dalmáciáról, és elismerte a dalmát városok adriai kereskedelmének szabadságát, Raguza a magyar királyok fennhatósága alá került.
1861 Az amerikai polgárháború előestéjén beiktatták hivatalába a déli Konföderáció elnökét, Jefferson Davist.
1930 Az amerikai Clyde William Tombaugh amerikai csillagász felfedezte a Naprendszer kilencedik bolygóját, a Plutót, amelyet 2006-ban törpebolygónak „minősítettek vissza”.
1948 Aláírták a Szovjetunió és Magyarország együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését.
1952 Megszűnt az élelmiszerjegy-rendszer Magyarországon.
1986 Az Európai Közösség országai Luxembourgban aláírták az egységes európai piacot megteremtő Egységes európai okmányt, amely 1987. január 1-jén lépett életbe.
2008 Kubában Fidel Castro párt- és állami vezető végérvényesen lemondott az államtanács elnöki tisztségéről.
2011 A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Tarr Béla legutóbbi filmje, A torinói ló nyerte el a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége, a FIPRESCI fődíját.
2017 Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 67. Berlinalén.
2021 Sikeresen landolt a Mars felszínén az amerikai Perseverance marsjáró.

Február 18-án született

1374 Szent Hedvig lengyel királynő, Nagy Lajos király lánya
1516 I. Mária angol királynő, „Véres Mária”, azaz „Bloody Mary”
1745 Alessandro Volta olasz fizikus és fiziológus, róla nevezték el az elektromos feszültség mértékegységét
1825 Jókai Mór író, a magyar romantikus próza kiemelkedő képviselője. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk részletesebben.
1848 Louis Comfort Tiffany amerikai üveggyáros, tervező, festő és ötvös
1872 Windisch Richárd agrokémikus, szakíró. Többet is megtudhatunk róla erre a linkre kattintva.
1883 Nikosz Kazantzakisz görög író, leghíresebb műve a filmen is sikeres Zorba, a görög
1897 Árkos Frigyes vaskohómérnök

Sopronban szerzett oklevelet (1921). A MÁVAG diósgyőri Vas- és Acélgyárában mérnök volt. 1945 után az újonnan megalakult Iparügyi Minisztériumban dolgozott, majd 1948 végén az új Kohóipari Központ műszaki osztályának élére került. A vaskohóipar céltudatos fejlesztési irányelveinek kialakításában fejtett ki eredményes munkát. 1951–53-ban a Lőrinci Hengerműben, majd a százhalombattai Dunai Vasműben főmérnök, majd műszaki igazgató volt. Nyugdíjba vonulásáig (1964) a Kohászati Értékesítő Vállalat (Kohért) igazgatója volt. Nyugdíjasként is tovább dolgozott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) kötelékében a hazai vaskohóipar távlati fejlesztésének tervein. A Kohászati Lapoknak 1957-től 1966-ig főszerkesztője volt. Budapesten halt meg 1967. május 13-án. Forrás: OSZK.  

1898 Enzo Ferrari olasz autókonstruktőr
1923 Rátonyi Róbert kétszeres Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész
1924 Nagypál Judit posztumusz Ybl Miklós-díjas építész
1924 Pásztor Vera balettművész, koreográfus, táncpedagógus
1925 George Kennedy Oscar-díjas amerikai színész
1932 Miloš Forman Oscar-díjas cseh–amerikai filmrendező
1932 Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelőcsoport parancsnoka az 1956-os forradalomban
1933 Yoko Ono Grammy-díjas japán képzőművész, performer, John Lennon özvegye
1933 Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész, a nemzet művésze
1938 Szabó István Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze
1943 Molnár Péter Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1948 Felcsuti László Ybl Miklós-díjas építész
1950 Cybill Shepherd amerikai színésznő
1953 Körösényi Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
1954 John Travolta amerikai filmszínész, énekes
1958 Salamin Ferenc Ybl Miklós-díjas építész
1977 Nemes Jeles László Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező
1996 Márkus Luca színésznő

 Február 18-án halt meg

1546 Luther Márton német vallásreformátor, bibliafordító, a német irodalmi nyelv megteremtője
1564 Michelangelo Buonarroti olasz szobrász, festő, építész, költő
1703 Zrínyi Ilona, Munkács hős védője, Thököly Imre felesége, II. Rákóczi Ferenc fejedelem anyja
1890 Andrássy Gyula gróf, a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere
1893 Barsi József újságíró, statisztikai és filozófiai író, akadémikus
1967 Robert Oppenheimer amerikai fizikus, az „atombomba atyja”
1976 Miklós Jutka költő, fotóművész
1992 Kéry László irodalomtörténész, színikritikus, műfordító, az MTA tagja
1993 Leslie Norman angol filmrendező
2004 Könczöl Csaba kritikus, műfordító, újságíró
2008 Alain Robbe-Grillet francia író, forgatókönyvíró, filmrendező
2009 Balaskó Jenő író, költő, újságíró
2011 Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze
2021 Brunner Győző dobos, a Metro, a Taurus és Korál együttesek tagja
2023 Gráf László Széchenyi-díjas biokémikus, akadémikus

#eztörténtma