903.jpg

Jeles napok

Jeles napok

Szent József

József, a názáreti ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője.

A kánoni evangéliumok röviden, más-más hangsúlyozással állítják elénk Józsefet. A művelt Lukácsnál – mint a jezsuita Otto Pfülf fejtegeti – József a maga hatalmas történelmi jelentőségében, méltó tekintéllyel mutatkozik, mint a család feje: Jézus atyja, Mária ura. János, Jézus istenségének evangélistája Józsefet igénytelenségében rajzolja, és rámutat Jézusnak alázatára, hogy a názárethi családot, a szegény hajlékot választotta isteni személyiségének elrejtésére. Márk, aki a büszke rómaiaknak írt, nevelőatyjának sohasem nevezi, csak egyszer utal rá, amikor azt mondja, hogy a zsidók Jézust ácsnak nevezik. Máté a hívő zsidókhoz: a pátriárkák ivadékaihoz szól, és Józsefnek életharcaiból származó erényeit emeli ki.
A középkorban József még nem részesült abban a nagy tiszteletben, amely később, így napjainkban is osztályrészül jutott neki. Ennek több oka van. A karácsony ünnepe és hagyományvilága elsősorban Máriát és Fiát veszi körül nagy hódolattal. Az alázatos József meghúzódik a betlehemi istálló homályában. Az Egyház attól tartott, hogy József misztériumát az egyszerűbb hívek félreértik. Kizárólag az ő személyét magasztaló ábrázolások a középkor szakrális művészetéből szinte teljesen hiányzanak. A mi magyar kódexeink is nagyon sommásan emlékeznek meg róla.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

A cigányság világnapja

A CIGÁNYSÁG VILÁGNAPJA, egy tavaszköszöntő ünnephez kötődik, „ezen a napon indultak tovább a romák a téli szálláshelyükről vándorolni”. A hivatalos ünnepet, a romák világnapját április 8-án tartják.

Éder Xavér Ferenc születésnapja – 1727

A Latin-Amerika egyik indián néptörzsének életét kutató jezsuita szerzetes, ÉDER XAVÉR FERENC (Selmecbánya, 1727. március 19. – Selmecbánya, 1772. április 17.) a nagyszombati jezsuita kollégiumban folytatta tanulmányait; 1743-ban lépett be a rendbe. Saját kérésére küldték missziós szolgálatra Dél-Amerikába. 1750-ben érkezett a perui Limába, ahonnan az ország délkeleti (ma Bolíviához tartozó) részébe, a mojo indiánok földjére került. 15 évet töltött az őserdőben élő bennszülöttek között, megtanulta nyelvüket, feljegyezte szokásaikat. Több missziós telepet is létesített, más népcsoportokkal és nyelvekkel is megismerkedett. Feljegyzéseket, rajzokat készített; ezek között nem csak etnográfiai tárgyúak voltak, hanem a növény- és állatvilágra vonatkozók is. Munkájának az 1767-es királyi rendelet vetett véget, amely megtiltotta a jezsuiták működését a spanyol gyarmatokon. 1769-ben tért vissza Magyarországra és Selmecbányán plébánosként tevékenykedett haláláig.
Értékes tapasztalatait nem tudta közreadni, így eredményeit későbbi külföldi kutatók maguknak sajátították ki. Csak jóval halála után, 1791-ben jelentek meg feljegyzései nyomtatásban Makó Pál apát jóvoltából – azonban sajnos, értő szerkesztő munka hiányában hiányosan, hibákkal teli.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

Marek József születésnapja – 1868

MAREK JÓZSEF (Vágszerdahely, 1868. március 18. – Budapest, 1952. szeptember 7.) állatorvos, akadémikus, az állatgyógyászatban használatos klinikai diagnosztika című kézikönyv, valamint az Állatorvosi Belgyógyászat című munka nemzetközileg is elismert szerzője.

Magyar Tudománytörténeti Intézet

Vámbéry Ármin születésnapja – 1832

Az iszlám kultúra és a keleti nyelvek világszerte elismert kutatója, VÁMBÉRY ÁRMIN (Dunaszerdahely, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) nehéz, nélkülözésekkel teli gyermekkor után, önerejéből végezte tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban. Már ekkor elkezdett keleti nyelvekkel foglalkozni; ezzel párhuzamosan elsajátította a német, francia, angol, olasz, spanyol, dán és svéd nyelvet. Tudományos céljának a nyelvészeti kutatást tekintette. Eötvös József támogatásával kapott útlevelet, és 1857-ben elindult első keleti útjára, Törökországba. Hat évet töltött Konstantinápolyban, házitanítóként kereste kenyerét; itt kapta a Resid efendi nevet. 1858-ban jelent meg német-török szótára és rendszeresen küldött tudósításokat budapesti újságoknak. Elsajátította a török és a perzsa nyelvet, megismerte a keleti szokásokat. 1861-ben az Akadémia támogatásával indult második keleti útjára. Életét kockáztatva, álruhában, dervisnek öltözve csatlakozott egy mekkai zarándok-csoporthoz. 1500 km-es vándorútja során eljutott Buharába, Szamarkandba és Hívába is. 1864-ben tért vissza Pestre. A keleti nyelvek professzora lett; munkásságát külföldön is számon tartották és elismerték. Az angol királyi udvar politikai kérdésekben is kikérte tanácsát, a londoni Királyi Földrajzi Társaságban nagy sikerű előadásokat tartott, úti beszámolója angolul és németül is megjelent. Két legjelentősebb munkáját az MTA adta ki: A török faj ethnológiai és ethnographiai tekintetben címűt 1885-ben, A Nyugat kultúrája keleten-t 1906-ban.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források:  Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

Március 19-én történt

A harmincas évek legkedveltebb magyar komikusára, a Hyppolit, a lakáj és számtalan más magyar film feledhetetlen színészére, az 1887-ben ezen a napon született Kabos Gyulára a nézők drámai szerepekben nem voltak kíváncsiak. Ráadásul azt hitték, a vászon tréfamestere az életben is éppen olyan szórakoztató. Kollégái visszaemlékezései szerint nem is tévedhettek nagyobbat.

Ünnepek, emléknapok

Szent József ünnepe – Szűz Mária hitvese, Jézus nevelőapja, az egyetemes egyház védőszentje, a keresztény házasságok és családok, a munkások, a kézművesek, az ácsok, a favágók, az asztalosok, az üldözöttek és a jó halál védőszentje. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.

Március 19-én történt

1649 Az angol forradalom alatt a parlament alsóháza eltörölte a „hasztalan és Anglia népére veszélyes” Lordok Házát.
1687 Széchényi György esztergomi érsek aláírta az Academicum et Universitatis Collegium, a mai budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium alapítólevelét.
1812 A Cádizban ülésező spanyol parlament, a Cortes polgári demokratikus alkotmányt fogadott el.
1843 Megrendezték az első magyar evezősversenyt az épülő Lánchíd feletti Duna-szakaszon.
1848 Pesten megjelent a forradalmi ifjúság lapja, a Márczius Tizenötödike.
1859 Párizsban bemutatták Charles Gounod Faust című operáját.
1863 Jeruzsálemben megnyitotta kapuit az osztrák–magyar zarándokház a Szentföldre érkező zarándokok előtt.
1873 Liszt Ferenc vezényelte Budapesten Szózat és Magyar himnusz fantázia című művének bemutatóját.
1918 Az amerikai kongresszus döntött a nyári időszámítás bevezetéséről.
1932 Felavatták Sydney-ben a város jelképévé vált, 1149 méter hosszú Harbour függőhidat.
1944 A második világháborúban a német csapatok megszállták Magyarországot.
1958 Az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése örökébe lépő Európai Parlamenti Közgyűlés először ült össze Strasbourgban.
1962 Megjelent Bob Dylan első lemeze.
1990 A romániai Marosvásárhelyen magyarellenes pogrom kezdődött.
1995 Párizsban aláírták a magyar–szlovák alapszerződést.
2013 Trónra lépett Ferenc pápa, a katolikus egyház 266., egyben első latin-amerikai és első jezsuita feje.
2019 Az amerikai Karen Keskulla Uhlenbeck az első női tudósként kapta meg az Abel-díjat, a matematikai Nobel-díjként is emlegetett elismerést.

Március 19-én született

1728 Pierre-Joseph Verhagen flamand festő
1813 David Livingstone skót misszionárius, Afrika-utazó
1832 Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, akadémikus, a „sánta dervis”. Bővebben is olvashatunk róla az OSZK honlapján.
1848 Wyatt Earp békebíró, a Vadnyugat legendás alakja
1887 Kabos Gyula színész, a magyar film egyik legnagyobb komikusa
1897 Kőmíves Sándor színész, érdemes és kiváló művész
1900 Frédéric Joliot-Curie kémiai Nobel-díjas francia atomfizikus
1903 Dávid Károly Kossuth-díjas építész, a Népstadion tervezője
1913 Szobotka Tibor József Attila-díjas író, irodalomtörténész, műfordító
1920 Horváth Tivadar Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész
1923 Szalma Ferenc Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész
1928 Patrick McGoohan amerikai színész
1933 Tóth Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
1933 Philip Roth Pulitzer-díjas amerikai író
1936 Ursula Andress svájci filmszínésznő, az 1960-as évek egyik szexszimbóluma, az első Bond-lány
1943 Kiss Benedek Kossuth-díjas költő, műfordító
1944 Szécsi Pál táncdalénekes
1944 Balázs József József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmdramaturg
1947 Glenn Close Emmy- és Tony-díjas amerikai színésznő
1955 Bruce Willis amerikai filmszínész
1972 Fekete Ernő Jászai Mari-díjas színész, a budapesti Katona József Színház tagja
1972 Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas magyar színművész
1978 Kovács András Péter Karinthy-gyűrűs magyar humorista
1979 Farkas Wellmann Éva József Attila-díjas romániai magyar költő 
1991 Pál Dénes magyar énekes, előadóművész

Március 19-én halt meg

1637 Pázmány Péter esztergomi érsek, a magyar ellenreformáció vezéralakja
1741 Jánosi Miklós jezsuita matematikus, csillagász, teológus

1701. szeptember 27-én született, Bécsben szerzett tanári oklevelet, majd Nagyszombatban tanított. 1734-től a kolozsvári jezsuita akadémián a teológia és a felsőbb mennyiségtan tanára. Kezdeményezésére indult meg a kolozsvári egyetemi csillagvizsgáló berendezése. Geometriai, földmérési és építészeti munkákat írt, tőle származik Nagyszombat városának és környékének első ismert térképe. Legfontosabb könyve az 1737-ben megjelent trigonometriai tankönyv, amely csillagászati és geofizikai számításokat is tartalmaz. Nagyszebenben halt meg 1741. március 19-én. Forrás: OSZK.

1854 Nagy Ignác író, szerkesztő, az első modern magyar újságíró
1884 Elias Lönnrot, a finn irodalmi nyelv megteremtője, a Kalevala összeállítója
1916 Nagy Dezső gépészmérnök, műegyetemi tanár. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1950 Edgar Rice Burroughs amerikai író, Tarzan megteremtője
1978 Hárs László József Attila-díjas költő, író, műfordító
1982 Jékely Zoltán posztumusz Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
1984 Vargha László Ybl Miklós-díjas néprajztudós, építészettörténész
1989 Gelley Kornél Jászai Mari-díjas színész
2008 Sir Arthur C. Clarke brit sci-fi-író, a 2001: Űrodüsszeia szerzője
2008 Paul Scofield Oscar-díjas brit színész
2012 Sík Igor Balázs Béla-díjas operatőr
2020 Kruza Richárd jazz-zeneszerző, vibrafonos, zongorista

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

„Belekerültünk Magda és Tibor életébe” – Beszélgetés Krajcsi Nikolett-tel a Magda, a Szabó előadásról

Május 22-én különleges előadás látható a Karinthy Színházban, amely nem csupán arra keresi a választ, ki volt valójában az a Szabó Magda, aki rajongó boldogsággal élte életét férje, a szintén író Szobotka Tibor oldalán, hanem azt is megmutatja, ki is volt ez a nehéz, hányattatott sorsú férj. A Magda, a Szabó alkotói és előadói Krajcsi Nikolett és Mészáros Tibor, akik nem csupán a színpadon alkotnak egy párt.

„Ahol rokon lelkekre találok, ott hazaérkezem” – Interjú Farkas Wellmann Évával

Farkas Wellmann Éva költő már igen korán, tizenévesen elkezdett verselni. Mégsem tartozik a sokkötetes szerzők közé, évekig gyűjtögeti nyomtatásra érdemes munkáit. Nem megfelelési vágyból ír, ennek ellenére – vagy pont ezért – már számos kitüntetéssel, ösztöndíjjal elismerték irodalmi tevékenységét, tavaly a József Attila-díjat is megkapta. Idén bekerült a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának KMI 12 programjába is, amellyel nemrég Sepsiszentgyörgyön járt.

„Éreztem, hogy én vagyok a fejében”– Interjú Fekete Ernővel

Így vagy tökéletes címen új magyar mozifilm debütál a hazai palettán, ha a járvány lehetővé teszi. Az egyik főszereplő, a kicsit sem tökéletes András szerepét Fekete Ernő, a Katona József színház közkedvelt művésze ölti magára. Nevetésről, undokságról, a vidéki lét vonzalmáról, a színház és a színészet új útjairól beszélgettünk telefonon, miközben Nógrád megyei házában éppen begyújtotta a kandallót.

Férfimanökenből lett bálványozott táncdalénekes a tragikus sorsú Szécsi Pál

Március 19-én (más források szerint március 20-án) lenne nyolcvanéves Szécsi Pál, minden idők egyik legnépszerűbb hazai könnyűzenei előadója. Egyik leghíresebb dalát, az Egy szál harangvirágot Harangozó Terinek szánta köszönetképp, miután az énekesnő rátörette az ajtót, így megmentve őt az öngyilkosságtól.