Művészeti határterületek a fényfestéstől az art-tech textilművészetig

Fényfestés

Sky, secret és projection mapping, interaktív installáció, 3D animáció. A fényfestés a technológia és a vizualitás, a valóság és a virtuális világ határán imbolygó digitális művészeti ág, amibe nagyon sok minden belefér. Nem véletlen, hogy leginkább a fiatalok terepe ez, akik rendkívül érzékenyen követik, sőt mi több, alakítják is a világtrendeket. Besnyő Daninak egy lerobbant hajó vagy egy különleges sziklaképződmény, Koszti Zsuzsinak és Katona Katinak egy koncertterem, de akár egy sötét szoba is festővászonként működik, amikbe olyasmit is belelátnak – és vetítenek –, amire legvadabb álmainkban sem gondolnánk. A Global Illumination alkotócsoport által létrehozott Cinema Mystica sikere is azt mutatja, hogy egyre szélesebb fogyasztói réteg igényli a digitális technológiákat kreatívan felhasználó művészeti alkotásokat.

Graffiti és street art

Régebb óta van velünk a graffiti és a street art, és bár a két stílust sokan keverik, nem ugyanazok. Míg a graffitiseket szinte kizárólag a hírnév és a szubkultúrájukon belüli elismertség mozgatja, amit választott művésznevük egyedi stílusú felfestésével igyekeznek elérni, addig a street art művészeket egészen más hajtja: társadalmi és politikai üzenetek, vizuális gegek révén a társadalom széles rétegeihez kívánnak szólni. A ’70-es, ’80-as évek olyan sztárokat termeltek ki magukból ezen a területen, mint Jean-Michel Basquiat és Keith Haring, de a mai Magyarországon is számos igen tehetséges alkotó van, mint például Bakos Zsuzsi graffitiművész, vagy a magyar rajzfilmes utalásokról ismert 0036Mark és az öntapadós vinyl+ lakkfilc montázs technikával dolgozó Szárnyas doboz. Lugosi Lugo László fotóművész pedig mindezeket képen is megörökítette, halála után Graffiti – Read the Signs címmel kötet is megjelent munkáiból.

Hiphop

Szintén ebben az időszakban született meg az afroamerikai, nyugat-afrikai zenei alapokon nyugvó hiphop, amely maga a kirobbanó energia, és minden eleme az önkifejezés erőteljes formája. A szövegmondás (a rap), a festés (a graffiti), a zene komponálása (DJ) és a tánc: a hiphopkultúrának – tizenkét, hivatalosan is elfogadott táncválfajával – ma már történelme van. Barta Viktória koreugráfus Magyarország és Zanzibár között ingázva oktatja a stílust, míg Zalán Tibor a Rap Cincában elemzi olyan feltörekvő magyar tehetségek rap szövegeit, mint Sisi vagy Co Lee. A break idén pedig már az olimpián is bemutatkozik, az egyik legjobb hazai csapat, a Stay Fresh Crew videóban mutatta be ezt a mindent megmozgató táncformát.

Tetoválás

Már a rómaiak is… meg jóval előttük, tízezer éve élt elődeink is tetováltak már. Ez az ősi művészet azonban egészen sokáig a periférián mozgott, talán csak az utóbbi egy-két évtizedben lett elfogadott, miután lassan minden második ember visel magán valami varrást. Meg talán azért is, mert a Szeretlek Mari és átszúrt szív motívumok mellett ma már igazi műalkotások is kikerülnek a tű alól. Az olyan jó kézügyességű, szépen rajzoló alkotóknak, mint Lipka Lilla, Kókai Barni vagy Borbás Barni a test, akár egy vászon, amelyen megmutathatják tehetségüket. De hobbiként, mellékfoglalkozásként is többen űzik már ezt a művészetet, például Hepp Ildikó is.

Slam poetry

A slam poetry nem hagyományos írott műfaj. A stílust a nyolcvanas években Marc Smith találta fel Chicagóban, és szorosan kapcsolódik a kocsmákhoz és kávéházakhoz. Magyarországra Petrányi Zsolt hozta be: az első Költők vs. Rapperek eseményre 2006-ban a Műcsarnok pincéjében került sor. A slam aztán lassan meghódította a magyar közönséget is. Sok, később más művészeti területeken is aktív alkotó kóstolt bele a slambe, mint például Bokor Krisztián fotós, költő, slammer, teaszakértő vagy Bárány Bence, a Slam Poetry Győr megalapítója és Győrfi Kata erdélyi költő, drámaíró.

Utcazenélés

Jól ismert, lassan húszéves sztori, hogy amikor a világhírű hegedűművész, Joshua Bell egy washingtoni metróállomáson kiállt milliókat érő Stradivarijával, a rohanó utazóközönség szinte észre sem vette művészi performanszát, miközben két nappal korábban egy bostoni koncertjén átlagosan 100 dollárt fizettek egy jegyért. Hajlamosak vagyunk mi is elsietni egy-egy utcai zenész mellett, jó esetben néhány apróval ismerjük el a produkcióját, pedig érdemes lenne néha megállnunk, mert olyan különleges tehetségekbe botolhatunk, mint az elektromos citerás Ökrös Zoltán Sztojka, vagy az azóta már a koncerttermekbe költöző Hangácsi Márton. Odett is felfedezte az utcazenészekben rejlő potenciált, ezért is indította el 2019-ben a Zenél az utca projektjét, aminek, reméljük, még lesz folytatása.

Technológiai textilművészet

Érintésre reagáló textilek, zenélő szövetek, képernyőn át küldött érintés: ez nem sci-fi film, hanem a ma valósága. Kárpáti Judit art-tech textilművészt leginkább az ember és a technológia kapcsolata foglalkoztatja, valamint a különböző területek, mint a textil-, a hang-, az interakció-tervezés és a digitális technológiák közötti átjárhatóság. Szalkai Dániel családi érintettség okán fordult designerként az autizmus felé. Anyagokkal kísérletezik, amelyeket az autisták is elviselnek magukon, valamint olyan táskát tervez, amellyel kommunikálni, zenélni is tudnak. Huszár Katalin pedig akár olyan extrém anyagokkal is dolgozik, mint a tehéntrágya-textil.

Természetművészet és bio art

„Nem én választom az anyagot, az anyag választ engem” – mondja Pokorny Attila szobrászművész, aki egyaránt készít szobrokat kőből, fémből, levélből, fából, szervetlenből és szervesből, időtállóból és múlékonyból. De megmunkálandó anyag számára a föld, a homok vagy akár a víz.

A Módra Bettina és Palásti Kristóf land art páros installációkkal igyekszik felhívni a figyelmet a környezetvédelemre, a megújuló energiák fontosságára, a természetben megtalálható anyagok használatára. Újházi Adrienn bio art művész szerves anyagokból, például gombákból készíti műtárgyait, míg Karácsony Flóra élő, lélegző, fotószintetizáló mikro-univerzumokat hoz létre feleslegessé vált orvosi edényekben, lombikokban.

Intermediális alkotás

És mi van akkor, ha valaki képtelen leragadni egy művészeti ágnál és multitalentumként minden is érdekli? Mint például Tóth Kingát, aki vagy magyar-német-angol szavakkal zsonglőrködik, vagy legújabb performanszán dolgozik, esetleg éppen rajzol valamit. Ha mindez nem lenne elég, más művészek kibontakozását is segíti kurátorként, irodalmi fesztivál szervezőjeként, művészeti album szerkesztőjeként. És a sort még hosszan lehetne sorolni.

+ Játék

Egy szép társasjáték – Dixit, Azul, Ticket to Ride, Sagrada Familia – akár műalkotásnak is beillik. És ha valaki egész nap ezekkel játszik és még meg is él belőle? Mint Győri Zoltán, akinek bizony bejött az élet: a játékok nagymestere tervez, fejleszt, tréninget tart és vlogot vezet, és még a szabadidejét is társasozással tölti. Ha pedig mindezeket megunja, imprózik még egy kicsit. Ennél nagyobb (élet)művészet talán nincs is.

Nyitóképen a Global Illumination alkotócsoport által létrehozott Cinema Mystica kiállítás részlete. Fotó: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu