Jeles napok
Haar Alfréd születésnapja – 1885
A tudományágának számos területén maradandót alkotó, iskolát teremtő matematikus, HAAR ALFRÉD (Budapest, 1885. október 11. – Szeged, 1933. március 16.) eredetileg vegyészmérnöknek készült, de a Műegyetemről átiratkozott a bölcsészkarra, majd Göttingenben doktorált. A zürichi, budapesti és kolozsvári egyetemen is tanított; Trianon után Szegeden adott elő, ahol Riesz Frigyessel világhírű matematikai központot hozott létre. 1922-ben megalapították az Acta Scientiarum Mathematicarum című folyóiratot, amelynek közvetítésével eredményeikről külföldön is értesülhettek az érdeklődők. Széles körű, ugyanakkor elmélyült kutatásokat végzett; a matematikán belül rendkívül sokoldalú volt és minden általa vizsgált területen maradandót alkotott. Fontos eredményekkel gazdagította az analízis számos fejezetét: az ortogonális függvénysorok, a szinguláris integrálok, a parciális differenciálegyenletek, a függvényapproximáció, az analitikus függvények és a többváltozós variációszámítás területén. Alapvető jelentőségű utolsó műve 1933-ban jelent meg A mértékfogalom a folytonos csoportok elméletében címmel. Ebben igazolta az invariáns csoportmértékek létezését. A halmazelméletben sikeresen foglalkozott mind a diszkrét, mind a folytonos csoportok vizsgálatával. Továbbfejlesztette a lineáris egyenlőtlenségek elméletét. A matematikatörténetben nevét őrzik: az ortogonális függvénysorok elméletében a „Haar-féle függvényrendszer”, a többszörös integrálok variációs kérdéseiben jelentős „Haar-féle integrál” és a kompakt halmazokra vonatkozó „Haar-mérték”. Fiatalon, alkotó ereje teljében érte a halál.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Kaiser Károly születésnapja – 1864
KAISER KÁROLY (Nagyperkáta, 1864. október 11. – Budapest, 1929. december 18.): vegyész, orvos. A századforduló neves bakteriológiai és élelmiszerkémiai szakértője. A budapesti orvosi fakultáson nyert oklevelet. Petrik Ottó professzor mellett 3 évig működött, majd bakteriológiai kutatásra tért át. 1893-ban a belügyminisztérium a kolera elleni küzdelem célját szolgáló bakteriológiai intézet szervezésével és vezetésével bízta meg. 1911-ben műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet, majd magántanári képesítést szerzett. 1912-ben tanárrá nevezték ki, 1913-tól a bakteriológiai és közegészségügyi központ vegyvizsgáló állomásának igazgatója volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Kerpely Kálmán születésnapja – 1864
KERPELY KÁLMÁN (Oravicabánya, 1864. október 11. – Budapest, 1940. június 24.): növénytermesztő, egyetemi tanár. A magyar rozs- és dohánytermesztés, illetve a műtrágyázás fejlesztésének kiemelkedő gyakorlati szakembere. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági tanintézetben és a hallei egyetemen végezte. Ezután 1889-ig a mezőhegyesi és kisbéri ménesbirtokon dolgozott, majd a keszthelyi gazdasági tanintézet tanára lett. Növénytani szaktárgyakat tanított. 1893-tól a debreceni gazdasági tanintézetben a növénytermesztés tanára, 1899-től igazgatója volt. 1898-tól vezette a debreceni dohánykísérleti állomást is. 1907-től a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója volt, 1920–1935 között a budapesti közgazdasági, ill. műegyetemen a növénytermesztéstan tanára volt. Nagy eredményeket ért el a csillagfürt-termesztés, a zöldtrágyázás, a seprűcirok-termesztés terén. Nevéhez fűződik a bővebben termő rozsok elterjesztése. Nagyarányú kísérleteket végzett és kiváló érdemeket szerzett a műtrágyák és műtrágyázás megismertetésével, elterjesztésével kapcsolatban. Kezdeményezője volt a sortrágyázásnak, az 1900-as évek elején a dohány permettrágyázásával is foglalkozott. Számos tanulmányt és cikket írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Október 11-én történt
„Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk” – fogalmazta az 1993. október 11-én elhunyt Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, a névtudomány, a nyelvjárások és a nyelvművelés kutatója, a szép magyar beszéd ápolója, a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk és a Magyar Televízió Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol című nyelvművelő műsorának vezetője, a Nyelv és élet, a Nyelvőrségen és az Emberközpontú nyelvművelés című kötetek szerzője.
Október 11-én történt
1648 Beiktatták tisztségébe II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet.
1891 Megnyílt a stockholmi skanzen, a világ legrégebbi szabadtéri néprajzi múzeuma.
1899 Dél-Afrikában megkezdődött Nagy-Britannia és a holland származású telepesek között a második búr háború.
1908 Megnyílt a szombathelyi Savaria Múzeum.
1928 A Friedrichshafen repülőtérről elindult Amerika felé a Graf Zeppelin német gyártmányú léghajó.
1930 Horthy Miklós kormányzó megalapította a Corvin kitüntetéseket. Az utoljára 1944-ben átadott kitüntetés újbóli adományozásáról az Országgyűlés 2000. február 8-án döntött.
1944 A második világháborúban a Faragho Gábor vezérezredes vezette magyar delegáció és a szovjet fél Moszkvában aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást.
1949 Megjelent a 4279/1949. számú minisztertanácsi rendelet, amely leállította a magyarországi német kisebbség kitelepítését.
1962 Megkezdte munkáját a II. vatikáni zsinat, mely új szakaszt nyitott a katolikus egyház életében.
1968 Fellőtték az Apollo–7 amerikai űrhajót, ez volt az Apollo-program első repülése, amelyben űrhajósok is részt vettek.
1983 Megnyitották a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat.
1991 A szovjet Államtanács feloszlatta az Állambiztonsági Bizottságot (KGB), a rettegett titkosszolgálatot.
1993 Megtartotta első tanévnyitóját a Károli Gáspár Református Egyetem.
1993 Borisz Jelcin hivatalos látogatást tett Japánban, ahol bocsánatot kért Japántól a második világháborús hadifoglyoknak okozott szenvedésekért.
1994 A magyarországi születésű, amerikai állampolgárságú John C. Harsányi (Harsányi János) kapta – megosztva – az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat.
1994 Merényletet kíséreltek meg Wojciech Jaruzelski volt lengyel államfő ellen Wrocławban.
2001 Felavatták az Esztergomot és a szlovákiai Párkányt (Stúrovo) összekötő újjáépített Duna-hidat, a Mária Valéria hidat.
2010 Az Országgyűlés döntött arról a listáról, amely a tagok megválasztásával létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsát.
Október 11-én született
1864 Kaiser Károly vegyész, orvos, a századforduló bakteriológiai és élelmiszer-kémiai szakértője
1864 Kerpely Kálmán növénytermesztő, egyetemi tanár, a hazai műtrágyázás fejlesztésének kiemelkedő szakembere
1878 Karl Hoffer német festő, grafikus
1883 Sziklay Ferenc író, szerkesztő
1884 Friedrich Bergius Nobel-díjas német vegyész, a szén cseppfolyósításának felfedezője
1885 Haar Alfréd, tudományágának számos területén maradandót alkotó, iskolát teremtő matematikus
1885 François Mauriac Nobel-díjas francia újságíró, író
1889 Schlosser Imre, az egyetlen tizenháromszoros magyar bajnok labdarúgó, sokszoros gólkirály
1898 Pongrácz Kálmán politikus, Budapest utolsó polgármestere a tanácsrendszer bevezetése előtt
1913 Joe Simon amerikai képregényíró, az Amerika Kapitány társalkotója
1918 Jerome Robbins Oscar-díjas amerikai rendező, táncos, koreográfus
1923 Borsa Gedeon Széchenyi-díjas bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár bibliothecarius emeritusa
1925 Elmore Leonard amerikai krimiíró
1928 Koppány Tibor Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építészmérnök
1935 Ferdinandy György József Attila-, Babérkoszorú-díjas író, költő, irodalomtörténész
1937 Bobby Charlton világbajnok és aranylabdás brit labdarúgó, edző
1948 Kepes András Táncsics Mihály- és Pulitzer-díjas újságíró, producer
1955 Gyurácz Ferenc irodalomtörténész, kritikus
1962 Joan Cusack amerikai színésznő
1962 Szőke András Balázs Béla-díjas filmrendező
1966 Rátgéber László kosárlabda-mesteredző; az egyetlen magyar kosárlabdaedző, aki a női és a férfi felnőttválogatott szövetségi kapitányi posztját is betöltötte
1971 Szupkay Viktor humorista
1978 Szorcsik Viktória színésznő
1983 Ruszlan Ponomarjov ukrán sakkvilágbajnok, kétszeres sakkolimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester
Október 11-én halt meg
1303 VIII. Bonifác, a 193. római pápa
1424 Jan Žižka cseh huszita hadvezér
1531 Ulrich Zwingli svájci vallásreformátor, a református egyház egyik alapítója
1648 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem
1856 Guyon Richárd honvéd tábornok
1889 James Prescott Joule angol fizikus, az energiamegmaradásra vonatkozó törvény megfogalmazója
1896 Josef Anton Bruckner osztrák zeneszerző
1932 Klebelsberg Kunó politikus, miniszter, akadémikus
1934 Kövesligethy Radó csillagász, a Nemzetközi Földrengési Szövetség örökös főtitkára
1963 Jean Cocteau francia költő, író, filmrendező
1963 Országh Tivadar hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus
1987 Szalay Sándor Kossuth- és állami díjas fizikus, akadémikus, a debreceni Atommagkutató Intézet alapítója
1993 Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, a szép magyar beszéd ápolója
2000 Donald Dewar, Skócia első kormányfője
2007 Vargyas Lajos Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas népzenekutató, folklorista
2008 Meskó Attila állami díjas geofizikus, akadémikus
2011 Mészöly Dezső Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész
2019 Alekszej Leonov szovjet-orosz űrhajós, az első ember, aki űrsétát tett
2022 Angela Lansbury tiszteletbeli Oscar-díjas brit színésznő
