Jeles napok
A Szentkereszt fölmagasztalásának ünnepe
A Szentkereszt fölmagasztalása
Jézus keresztjének középkori legendájával naptári ízeire tördelve eddig két részletben ismerkedhetett meg az olvasó (vízkereszt, a Szentkereszt megtalálása). Íme a történet harmadik, egyben befejező része.
A VII. században II. Hoszrou szászánida perzsa uralkodó serege elözönlötte a kelet-római birodalomnak övével határos részeit, és a Szent Ilona által megtalált kereszt Jeruzsálemben lévő darabját magával vitte. Herakliosz császár azonban győzelmet aratott a betolakodók felett, és visszaszerezte a legszentebb ereklyét. A legenda elmeséli, hogy jeruzsálemi győzelmes bevonulásakor egy angyal állította meg Heraklioszt, és felszólította, hogy alázkodjék meg. A császár levetette díszeit, és maga vitte gyalog a relikviát a városba (más változat szerint csupán az történt, hogy paripájáról szamárra ült át). A keresztet oltárra helyeztette, illetve – a drámaibb változatban – a Golgotán állíttatta fel. (A valóságtól elrugaszkodott legendaszerző Herakliosszal a fogságba esett Hoszrout mintegy rituális emberáldozatképpen ki is végeztette.)
Ezt az eseményt ünnepelte az egyház a Szentkereszt felmagasztalása (Exaltatio S. Crucis) néven szeptember 14-én. A régi katolikus naptár tehát három Szentkereszt-ünnepet tartott számon: január 6-án, május 3-án és szeptember 14-én. E három ünnepnap szinte hajszálra harmadolja az évet. Az ünneprend kialakulását tekintve a január 6-i Szentkereszt (vízkereszt) volt az első (III. század). A Szentkereszt megtalálásának ünnepi hagyománya a következő évszázad első harmadában alapozódott meg, ekkor még ezt ünnepelték szeptember 14-én (a legenda szerint Ilona császárnő a keresztet ezen a napon találta meg), és csak a VII. század fordulóján – még Herakliosz uralkodása előtt – helyezte át az ünnepet I. (Nagy Szent) Gergely pápa május 3-ára. Amikor Herakliosz néhány évtized múltán „felmagasztalja” a keresztet, érthetően esett választása a már meglévő korábbi ünnepre, szeptember 14-re. Az ünneprend hármasságában mutatkozó szabályszerűséget azonban már Gergely pápa (köre) is fölismerhette, s kiaknázva a január 6-i és a és a szeptember 14-i dátumból adódó lehetőséget, a harmadik ünnepnap közbeiktatásával az ünnepeknek további szimbolikus súlyt adott.
Notburga tiroli szolgálólány
Notburga tiroli szolgálólány († 1313), akit fáradhatatlan munkakedvéért, hűségéért, embertársainak szeretetéért, egyszerű, de mélységes jámborságáért Tirol népe évszázadokon át szentként tisztelt. A népi hagyomány előtt meghajolva, hivatalosan az Egyház is oltárra emelte (1862). Ő a szolgálólányok osztrák védőszentje. A tiroli parasztok szülés és jószágbetegség idején kérik az ő közbenjárását. Egyik kezében fölemelt sarlóval, a másikban korsóval, felfogott kötőjében pedig a föld termésével, hazájának népviseletében szokták ábrázolni.
A legenda szerint Notburga egy gazdánál aratott, de az egyességnél kikötötte, hogy esti harangszó után nem dolgozik tovább, mert akkor nem lesz az imádságra kellő ideje. Egy alkalommal azonban a gazda mégsem engedte el. Erre Notburga tanúságtételül sarlóját emelte föl, amely lebegve maradt a levegőben. A legenda azt is tudja, hogy a sajtárban, korsóban tejet szokott vinni a szegényeknek. Gyanakvó gazdája megszégyenült, mert ő lúgot talált benne.
Notburgát hazánkban – tudomásunk szerint – csak a somogyi Bőszénfa választotta egyházának (1782, új templom, 1902) védőszentjéül. A titulust nyilvánvalóan az egykori kegyúr Festetics-családnak a bécsi udvarral, illetőleg az osztrák barokkal való kapcsolatai magyarázzák. Megjegyezzük még, hogy magyar lakosságának egy része német eredetű. Notburga helyi kultusza már teljesen elenyészett.
A kecskeméti piarista templom a barokk ikonográfiának egyik alföldi kincsesháza. A Szentcsalád oltárának egykori neve altare opilionum, vagyis pásztorok oltára (1741), mert az ő áldozatukat dicséri. Oromzati szoborcsoportján a Jópásztornak, a pásztorok pásztarának Notburga és Vendel, a délnémet parasztság két híres védőszentje hódol.
Notburga tisztelete hazánkban nem eresztett mélyebb népi gyökereket. Tudomásunk szerint nálunk nem vált paraszti keresztnévvé sem.
A keresztény egység napja
A KERESZTÉNY EGYSÉG NAPJÁt 1996 szeptemberében rendezték meg először az ezeréves fennállását ünneplő Pannonhalmi Főapátságban. Az első eseményen képviseltette magát a grúz, a román, a szerb, az orosz, a magyar ortodox egyház, jelen voltak a magyar katolikus, református és evangélikus egyház vezetői. A különböző országokból érkezett, különböző felekezetek hívőiből álló zarándokok, hívők, papok és püspökök ökumenikus istentiszteleten vettek részt.
Szeptember 14-én történt
„Az élet rövid. Bármi megtörténhet, és általában meg is történik, szóval nincs értelme ülni és a sok ’ha’-n ’és’-en és ’de’-n gondolkodni” – állította az 1983. szeptember 14-én született és 2011-ben elhunyt hatszoros Grammy-díjas angol soul-, jazz- és rhythm and blues-énekesnő, Amy Winehouse, akinek olyan dalok fűződtek a nevéhez, mint a Back To Black, a Rehab vagy a Love Is A Losing Game.
Szeptember 14-én történt
1526 A mohácsi győzelem után az oszmán csapatok a szultán parancsára felgyújtották Budát és Pestet.
1829 A drinápolyi béke lezárta az 1828. április 26-án kitört orosz–török háborút. Törökország elismerte Görögország önállóságát, és elfogadta a balkáni orosz befolyás növekedését.
1867 Hamburgban megjelent Karl Marx német filozófus és közgazdász fő műve, A tőke első kötete.
1872 Magyarországon kitört az utolsó nagy kolerajárvány, amely közel két éven át pusztított, és több mint 250 ezer ember életét követelte.
1888 A cégbíróság bejegyezte a budapesti gyárak listájára a Herz Ármin és Fiai Szalámigyárat.
1939 Először emelkedett a levegőbe a mai konstrukciójú helikopter, az amerikai Vought–Sikorsky gyár által épített száz lóerős, kétszemélyes VS–300.
1993 Megnyílt a nagytétényi Szoborpark Múzeum, a világon egyedülálló gyűjtemény, amely a kommunista kultúrpolitika időszakából származó, a politikai rendszerváltás után Budapest utcáiról eltávolított szobrokat őrzi.
2004 A szlovákiai Révkomáromban ünnepélyesen megnyitották az első szlovákiai magyar egyetemet, amely Selye János orvos, a stresszelmélet kidolgozójának nevét vette fel. (Selye János gyermekkorát töltötte a városban.)
2015 Elkészült a magyar–szerb zöldhatárt lezáró, mintegy 170 kilométer hosszú ideiglenes műszaki határzár, amelynek megépítését a tömeges migráció miatt határozta el a magyar kormány.
2015 Az amerikai LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.
Szeptember 14-én született
1769 Alexander von Humboldt német természettudós
1817 István nádor Habsburg főherceg, akadémikus, az utolsó magyar nádor
1864 Robert Cecil Nobel-békedíjas brit politikus, diplomata és békeaktivista
1882 William S. Darling magyar származású Oscar-díjas amerikai látványtervező, művészeti rendező, festő
1883 Richard Gerstl osztrák festő
1914 Pietro Germi olasz filmrendező, színész, Oscar-díjas forgatókönyvíró
1919 Ranódy László, a Pacsirta és a Légy jó mindhalálig filmváltozatának rendezője
1922 Rozsos István színész
1928 Alberto Korda (Alberto Díaz Gutiérrez) kubai fényképész, ő készítette a híres fekete sapkás-csillagos fotót Ernesto Che Guevaráról
1934 Charles Gati magyarországi születésű amerikai történész-politológus, közíró
1934 Romváry Ferenc Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, muzeológus, művészeti író
1937 Renzo Piano Pritzker-díjas olasz építész, a párizsi Pompidou Központ tervezője
1942 Czakó Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, a nemzet művésze
1947 Sam Neill északír születésű új-zélandi színész
1947 Jerzy Popiełuszko lengyel katolikus pap, vértanú, a kommunista rendszer áldozata, 2010-ben boldoggá avatták
1959 Morten Harket, a norvég A-ha együttes énekese
1964 Novák Eszter Jászai Mari-díjas rendező
1967 Xantus Barbara színésznő, filmszínésznő, szinkronszínész
1968 Mascher Róbert Ferenczy Noémi-díjas formatervező iparművész
1969 Pong Dzsunho Oscar-díjas dél-koreai filmrendező, az első nem angol nyelvű Oscar-díjas film, az Élősködők alkotója
1970 Térey János író, költő, drámaíró, műfordító
1978 Barta Gergely Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, egyházzenész
1980 Jordán Adél magyar színésznő
1983 Amy Winehouse hatszoros Grammy-díjas, angol soul-, jazz- és rhythm and blues-énekesnő és dalszövegíró
Szeptember 14-én halt meg
1321 Dante Alighieri olasz költő, az Isteni színjáték szerzője
1523 VI. Adorján, a 218. római pápa, felvilágosult reformok kezdeményezője
1712 Giovanni Domenico Cassini olasz születésű francia csillagász
1851 James Fenimore Cooper amerikai író, a Bőrharisnya és más indiántörténetek szerzője
1852 Wellington herceg angol hadvezér, 1815-ben a waterlooi csata hőse, 1828–30-ban brit miniszterelnök
1927 Isadora Duncan ír származású amerikai táncosnő, a koreográfia és a balettművészet megújítója
1954 Aggházy Kamil magyar királyi ezredes, katonai szakíró, hadtörténész, levéltáros, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója
1979 Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szobrász, kiváló művész, akadémikus
1982 Grace Kelly Oscar-díjas amerikai színésznő, később monacói hercegné
1984 Janet Gaynor, az első Oscar-díjas amerikai filmszínésznő
1988 Fiala Ferenc újságíró, kardvívó, szerkesztő
1993 Bólya Péter író, publicista, orvos
1999 Bozay Attila Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész
1999 André Kostolany magyar származású francia–amerikai üzletember
2009 Patrick Swayze amerikai színész, táncos, énekes és dalíró
2017 Ata Kandó magyar születésű holland fotóművész, a dél-amerikai indiánok világhírű fotósa
2017 Mőcsényi Mihály Széchenyi- és Kossuth-díjas kertészmérnök, tájépítész
2020 Bertók László Kossuth-díjas költő, író
2021 Póka Egon Máté Péter-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző
2022 Wittner Mária 1956-os forradalmár, országgyűlési képviselő
2022 Irene Papas görög színésznő, énekesnő
2024 Otis Davis kétszeres olimpiai bajnok amerikai sprinter, az első férfi, aki 45 másodpercen belül futotta a 400 métert
