interjú
Pénteki kultúrrandi Bányász Anna fotóművésszel
Bányász Anna a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterszakának végzőse, a diplomamunkájához a gyergyóújfalui családi gazdaságuk mindennapjait fotózza, nem mindennapi látásmóddal. Képeit április 28-ától láthatjuk a Faur Zsófi Galériában.
A tánc örök játék
A Kapás utca 55. szám alatti épület az amatőr táncművészet temploma. Hatvan éve Budai Táncklub néven alakult ott intézmény, már előtte is a minőségi táncoktatásról volt híres, azóta pedig főleg. Erre a küldetésére különösen büszke a klub, melyről jelenlegi vezetője, Puskás Judit táncművész az évforduló kapcsán mesélt.
„Drága mester, megihatnánk valahol egy kávét?” – Beszélgetés Horváth Péter íróval
„Az első tizenöt-húsz évben gyakorlatilag magamat gyógyítottam a műveimmel. Az utóbbi húsz évben már más dolgokról is tudok írni, nem csak a saját köldökömről” – mondja Horváth Péter író, rendező, dramaturg, akivel a Szakonyi Károllyal közösen írt Négykezes című kötete kapcsán zajos sikerről és fel nem tett kérdésekről is beszélgettünk.
„A szabadságom megtapasztalása volt a legjelentősebb” – Villányi Dániel a túlfűtött becsvágy hiányáról
„Számos nagy sikerű szóló-, nagyzenekari és kamarazenei fellépést tudhat maga mögött, bemutatkozott az ECHO Rising Stars nemzetközi koncertsorozaton a Müpában.” Ha az ember a Bartók Tavasz műsorfüzetének Villányi Dánielről szóló ajánlóját olvassa, konvencionálisan épülő zenészkarrierre gondol. Ám Villányi személyisége és a fesztiválon április 15-én elhangzó hangversenye a legkevésbé sem szabályos.
„Szeretek járatlan utakra kalandozni” – Beszélgetés Karosi Júlia jazzénekesnővel
Több apropója is van annak, hogy Karosi Júliával találkoztam: nemrég Orszáczky Miklós-díjat nyert a könnyűzene magas szintű műveléséért, beválasztották a jazzszövetség vezetőségébe, így ő lett az első női vezetőségi tag, kvartettje pedig a napokban indította útjára legújabb koncertsorozatát, a Stephen Sondheim műveit feldolgozó projektet.
„A szövegből érzelmi instrukció tört elő” – Trokán Péter az Apponyi-beszédről
Trokán Péter gróf Apponyi Albertet alakítja a székesfehérvári Vörösmarty Színház Trianon című előadásában, amely rövidesen Budapesten is látható. „Szerep ilyet, hogy a szöveg önmagában ennyire beleszólt volna a színpadi munkámba, még soha nem váltott ki belőlem” – mondta el a színművész. Interjúnk.
„A jó előadás gyomorszájon vágja az embert, hogy fájdalmában ideje se legyen hazudni önmagának” – Beszélgetés Bogdán Zsolt színművésszel
Közel három évtizede a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető színésze. Ha kell, expresszíven, szenvedélyesen, ha kell, fojtottan játszik. Ha akarja, meleg együttérzésre indítja a közönséget, ha kell, megkeresi magában a gyilkos indulatokat. És közben tökéletességre, hajszálpontosságra törekszik.
Hiánypótló együttműködés: írók és kutatók párbeszéde a természetről
2021 nyarán a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) együttműködésre lépett az Ökológiai Kutatóközponttal, melynek egyik intézménye a méltán népszerű és elismert Nemzeti Botanikus Kert. De vajon mi a közös a két intézményben, milyen területen tudnak együttműködni, és hogy született meg az idei első, közös rendezvény? Az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, Garamszegi László Zsolttal beszélgetett Cseri Anna Flóra.
„Kiszervezem a véleményemet termékenyebb dolgokká, mint a beszéd” – Vecsei H. Miklós a Poket-könyvekről
A költészet napját idén először egynapos összművészeti fesztivállal köszönti az Akvárium Klubban a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Poket – ez utóbbi frissen megjelenő negyedik versantológiájával ünnepli a negyedik születésnapját. Ennek kapcsán beszélgettünk Vecsei H. Miklós színésszel, a rendezvény egyik házigazdájával a Poket-könyvek hatásáról és a költészet énképformáló erejéről.
„Hatalmas szakadék tátong a roma valóság és a mi hiedelmeink között” – Kőszegi Edit és a KuglerArt
A Sütő utcai KuglerArt Szalon egészen egyedi minőséget képvisel a budapesti kulturális szcénában. A nagypolgári lakásban berendezett galéria telis-tele van képekkel; még a tulajdonosok sem tudják, pontosan mennyivel. Főként roma képzőművészek munkáit láthatjuk a falakon, de Kádár Béla- és Schönberger Armand-képek is tartoznak a kollekcióhoz. A lakás színházi előadásoknak, performanszoknak és szociális programoknak is helyet ad, miközben a tulajdonosok is ott élik hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető életüket.
Ushalin – Az első cigány képregény
Minden szuperhősnek megvan a maga mítosza, kultúrája vagy társadalmi üzenete – ám Ushalin mind közül kiemelkedik, és egészen különleges, mert talán egyetlen népnek sem volt még soha ennyire szüksége egy igazi hősre. Interjú Lakatos Richárd youtuberrel, az első cigány képregény írójával, akivel a nemzetközi roma nap alkalmából beszélgettünk.
„Eltakart a cselló. Kibújtam mögüle, hogy láttassam magam” – Kónya-Ütő Bencével színházról, zenéről
Kónya-Ütő Bence a művészetek minden területén otthonosan mozog. Roppant kreatív, de folyton elégedetlen, nyugtalan, mint akit űz a tehetség. Ugyanakkor krónikusan szarkasztikus önmagáról szólva. A 34 éves színész a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, emellett grafikus, csellista, zeneszerző, disc jockey és több együttes tagja. Délelőtti próba után beszélgettünk vele.
„Nem tudok úgy létezni, hogy ne írjak valamit” – Székelyhidi Zsolt írásról, fotózásról, zenélésről
Székelyhidi Zsolt költőként tekint magára, de nem ragad le a verseknél, hanem folyamatosan új önkifejezési formákat keres: az elmúlt évtizedekben több kitérőt is tett a prózába, zenekarokban játszott, művészeti lapok szerkesztőjeként is dolgozott. Az utóbbi időben a fotózás lett a szenvedélye, és egy hatalmas projektbe is belefogott: az ószövetségi Teremtés könyvét szeretné átírni.
Tamási Áron a mesében élt – Beszélgetés Berecz Andrással
Vajon hogyan kapcsolódik Tamási Áronhoz Berecz András, aki az Irodalmi Kavalkád Tamási-kiállítását nyitja meg vasárnap? Erről is beszélgetett vele Juhász Anna.
Az ősz hangja – Beszélgetés Vörös Niki jazzénekesnővel
16 éves a zenekara, a Vörös Niki Quartet; testvérével öt éve jazzklubot alapított Esztergomban; tartott már zenebölcsit, zenetábort, és jelenleg is tanít; folyton azon ötletel, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a jazzt. A búcsúzáskor kezembe nyomta Left Alone című lemezét. Ezt hallgatva amerikai jazzklubban éreztem magam, vagy talán inkább mintha olyan filmbe csöppentem volna, amelyben különleges nőt alakítok… Számomra érthetetlen, miért rétegzene még mindig a jazz.
„A költészet nem feldolgozhatóvá, hanem elbeszélhetővé teszi a traumákat” – Izsó Zita költővel beszélgettünk
Izsó Zita számára minden antológia befejezetlen könyv, ami többfele folytatódhat, hiszen akinek tetszik, az biztos kezébe vesz majd más hasonló antológiákat. A POKET sorozatban megjelent, a költészet napja előestéjén általa is bemutatandó új versantológia ürügyén kérdeztük őt.