régészet
Kiderült a több ezer éves alagúthálózat rejtélye
A Mongóliában talált ősi járatok egy 4300–4500 éves településhez tartozhattak és többféle funkciót tölthettek be.
Közel 170 éve nem került elő ilyen régészeti lelet
Az Odensei Múzeum munkatársai egy késen fedezték fel a feliratot, amely nagyjából i. sz. 150 körül készülhetett. Ebből a korszakból származó rúnákat korábban csak egyszer fedeztek fel Dániában: 1865-ben az Odensétől nyugatra fekvő Vimosenben, egy csontfésűn.
Rejtélyes középkori temetőt találtak Walesben
A temető a cardiffi repülőtér kifutópályájának végéhez közel, egy jellegtelen mezőn fekszik. A most talált, több esetben meglepő leletek számos kérdést felvetnek.
Régészeti konferencia volt a magyar–török kulturális évad első hivatalos eseménye
A 2024-es magyar–török kulturális évad első hivatalos eseményeként A nagy átalakulás földje (The Land of Great Transformation) címmel régészeti konferenciát rendeztek csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A középkori kardoknál is a méret volt a lényeg
A svédországi Halmstad központjában végzett ásatások során talált ún. hosszúkardot egy valószínűleg nemesi származású férfi csontjait tartalmazó sírban fedezték fel a Szent Anna-templom néven ismert egykori középkori kolostor helyén.
Megfejtették a Cerne Abbas-i óriás rejtélyét
A szakértők régóta kutatják a dél-angliai Cerne Abbas egyik dombján látható hatalmas, 55 méter magas, emberi alakot ábrázoló dombrajz eredetét és funkcióját.
Meglepő feliratú golyókkal lőtték ellenségeiket a rómaiak
A lelet, amely feltehetőleg Julius Caesar második hispániai hadjáratának idejéből származik, igazi régészeti szenzációnak számít.
2500 éve épült város maradványait fedezték fel az Amazonas vidékén
A kutatók először az 1970-es években találtak bizonyítékot a város létezésére, de 25 évnyi kutatás után most először sikerült alapos feltárást végezni.
Csillagászati faragványok és ősi sziklarajzok mesélnek az őshonos amerikaiakról
A krakkói Jagelló Egyetem régészeinek felfedezése után újra kell értékelnünk mindazt, amit az őslakos amerikaiak vallásosságáról gondoltunk, ugyanis a sziklákba vésett ábrák és a festett rajzok kultúrájuk egészen új oldalát mutatják meg.
Cseh és szlovák régészek találták meg az ősrégi maja település maradványait
Az észak-guatemalai Petén tartományban tavaly nyáron felfedezett település mintegy háromezer éves. Fénykorát Kr. e. 850 és 150 között élte, így az egyik legrégebbi maja városnak számít.
Egyedülálló dinoszauruszleletekre bukkantak az ELTE kutatói
Az újonnan előkerült maradványok a legteljesebb és a legjobb állapotú rhabdodontida-csontvázak közé tartoznak, ráadásul olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ez idáig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem.
Ellopott műkincseket ad vissza jogos tulajdonosainak a híres amerikai múzeum
Decemberben a New York-i Metropolitan Múzeum bejelentette, hogy visszaad 16 műkincset Thaiföldnek és Kambodzsának. A buddhista és hindu hatásokat is tükröző szobrok egy brit régiségkereskedő közvetítésével kerültek az Egyesült Államokba.
Újrahasznosítás több száz évvel ezelőtt?
Bizony, létezett! A legújabb kutatások szerint egy őszi szudáni település, Dongola lakói hasznosították újra ruháikat a szövetgyártás magas költségei és lassú folyamatai miatt.
Állatharapás ellen nyújtott védelmet a vízvezetékben talált tál
A 800 éves tál, amely egy török várban végzett ásatáson került elő, gyógyító erővel bírt. A funkciót a díszítésről azonosították a kutatók.
Mezítláb jártak a forró parázson Kubaba istennő papjai
Egy ősi templom romjaira bukkantak a Törökország déli részén található Kasztabala ókori városában. A hellenisztikus, illetve a római korban jelentős központként működő település számos, a hettiták és az asszírok idejéből származó emlékkel büszkélkedhet.
Ezért készítették tegezeiket emberi bőrből a szkíták
Egy friss, ukrán mintákat vizsgáló kutatás bebizonyította, hogy nem hazudott Hérodotosz, a Kr. e. 5. században élt görög történetíró, amikor a szkíták brutalitásáról számolt be.