Jeles napok

Jeles napok

Szent Pál apostol megtérése – „pálforduló”

„Pál fordula fényességben”

Említettem már, hogy a jelentősebb szentek névünnepei általában a csillagászati hónap első, azaz a naptári hónap utolsó dekádjába esnek. Apostol is jut majd mindegyikbe, némelyik „fődekádba” kettő is. Vízöntő havát Szent Pál képviseli – ahogy maga mondta –, „a legkisebb az apostolok között”, nem találván méltónak magát az apostoli címre, mivelhogy korábban vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében (IKor 15,9). Mint a Bibliában olvasható, Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak, egy ízben az „Úrnak tanítványai ellen lihegve” Damaszkuszba ment. Az úton hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában szózatot hallott: „Saul, Saul, mit kergetsz engem?” (ApCsel 9,1–31.) Az élmény hatása alatt megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett. Pál fordulása (január 25.) ennek a „fordulatnak” állít emléket. Megtérésének Krisztus új szószólója névcserével adott nyomatékot. Ettől kezdve a zsidó Saul helyett római nevét, a Paulust használta (zsidó származása mellett római polgár volt születésétől fogva). A névcsere jelképes értelmű. Az eredeti Saul a zsidók szálfatermetű első királya volt, míg a latin paulus „kicsinyt” jelent, és az amúgy is aprócska Pál, aki „saulként” a legnagyobb volt az üldözők között, az apostolok sorában a legkisebbnek mondta magát.

A páli fordulatnak tágabb jelentést adott az a tény, hogy az addig csak zsidók közt térítő apostolokkal szemben Pál a pogányok misszionáriusa lett: a Törvény útjáról a Hit útjára tért, mint maga írta több helyütt. A keresztény mozgalom ezzel a lépéssel indult el ezen az úton, mely által világvallássá lett.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Kruspér István születésnapja – 1818

A geodézia tudósa, a mértékegységek szakértője, KRUSPÉR ISTVÁN (Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.) először jogot tanult, majd érdeklődése a műszaki tudományok felé fordult és a bécsi Politechnische Institut illetve az akkor alakult bécsi Műegyetem egyik első hallgatója volt. Itthon a József Ipartanoda, majd a Műegyetem tanára lett. Sokféle tantárgyat oktatott hosszú pályafutása során: mértant, mechanikai technológiát, géptant, szerkezettant és geodéziát. Földmértan című könyvét az Akadémia nagydíjjal jutalmazta. Fő szakterülete a geodézia lett; ő állította össze Pest város felmérésének feltételeit. Foglalkozott a mértékegységek szabatos meghatározásával és értékük rögzítésével; ezzel kapcsolatban több tanulmánya is megjelent. Közreműködött annak az 1874. évi törvénynek az előkészítésében, amely a törvényes mértékrendszer magyarországi bevezetésére vonatkozott, így a méterre és a kilogrammra is. Az ő előterjesztése alapján állította fel a kormány a Mértékhitelesítő Bizottságot, a későbbi Országos Mérésügyi Hivatal elődjét, amelynek első igazgatója is volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

Debreczeni Márton születésnapja – 1802

A XIX. század első felének legjelentősebb bánya- és kohómérnöke, DEBRECZENI MÁRTON (Magyargyerőmonostor, 1802. január 25. – Kolozsvár, 1851. február 18.) a híres selmeci akadémián folytatta tanulmányait. Rövid, alig 25 esztendős pályafutása során a technikai újdonságok egész sorát vezette be az erdélyi bánya- és kohóiparban. Az ő nevéhez fűződik az akkoriban erősen leromlott, egyébként nyersanyagokban rendkívül gazdag erdélyi bányászat újrateremtése. Zalatnai üzemfőnöksége alatt, az 1831-1841 közötti évtizedben az addig ráfizetéses erdélyi kohók újításai következtében nyereségesekké váltak. Teljesen átszervezte, korszerűsítette a vajdahunyadi vasgyárat. Egyik legjelesebb, külföldön is sok helyen alkalmazott újítása volt a róla elnevezett csigafúvó, amellyel tökéletesítette az olvasztókemencék levegőellátását. A kohósalakot ő használta először kéngyártásra. Saját tervezésű gőzmozdonyával biztosította a kohók anyagellátását.
1848-ban miniszteri tanácsossá nevezték ki és a bányaügyek vezetésével bízták meg. A szabadságharc bukása után Kolozsváron perbe fogták, fizetését megvonták, hat gyermekével nyomorban tengődött, mialatt a kohóknál szerzett higany- és ólommérgezéstől szenvedett. Még egyszer megkísérelte az erdélyi harcok során leállt, károkat szenvedett bányák és kohók üzembe helyezését. Ebbéli munkája során megbetegedett és mindössze 49 évesen meghalt. Hagyatékában sok kiadatlan szakmunkát – és meglepetésre addig eltitkolt szépirodalmi műveket is találtak, amelyek közül a szakemberek szerint kiemelkedő volt A kiovi csata című hősköltemény.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Január 25-én történt

Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas énekes, színész. Zenei pályáját a hatvanas évek végén kezdte amatőr zenekarokban, majd 1974-ben a P. Mobil tagjaként vált országosan ismertté. Később a Dinamit, a P. Box és az MHV énekese lett, illetve szólólemezeket is készített. Színészként a nyolcvanas években fedezték fel, majd – többek között – az István, a király Koppányaként, a Jézus Krisztus Szupersztár Pilátusaként, a Nyomorultak Jean Valjeanjaként és a Mária Evangéliuma János apostolaként láthattuk, hallhattuk.

Vikidál Gyula az Összetartozás koncerten a 10. Duna Napokon az erdélyi Torockón 2024. június 1-jén. Fotó: Kiss Gábor / MTI
Vikidál Gyula az Összetartozás koncerten a 10. Duna Napokon az erdélyi Torockón 2024. június 1-jén. Fotó: Kiss Gábor/MTI

Január 25-én történt

1077 Megkezdődött IV. Henrik német-római császár Canossa-járása: télvíz idején három napig vezekelt Canossa váránál, ahol VII. Gergely pápa tartózkodott, hogy az egyházfő ne átkozza ki.
1554 Megalapították a brazíliai São Paulo városát.
1688 I. Lipót király szentesítette az 1687. évi országgyűlés törvényeit, amelyekben a magyar rendek lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékáról, a szabad királyválasztás jogáról és elismerték Habsburg-ház férfiági örökösödésének törvényét.
1831 A lengyel szejm kimondta I. Miklós orosz cár detronizálását, ami a perszonálunió megszakítását és a Lengyel Királyság függetlenségének kikiáltását jelentette.
1838 Erkel Ferenc vezényletével bemutatták Bellini Az idegen nő című operáját a Pesti Magyar Színházban.
1890 Befejezte világszenzációt keltő útját Nellie Bly amerikai újságírónő, aki Verne regényét a gyakorlatban megvalósítva 72 nap alatt utazta körbe a földet.
1905 Dél-Afrikában megtalálták a világ legnagyobb, 3106 karátos gyémántját. A Cullinan-gyémántból 101 ékkő született, az Afrika Nagy Csillaga elnevezésű a brit uralkodói jogart díszíti.
1949 Első alkalommal osztották ki az Emmy-díjakat Los Angelesben.
1949 Moszkvában megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely 1991. június 28-án, a KGST budapesti ülésén oszlatta fel magát.
1955 Megkezdődött a műkorcsolyázó-Európa-bajnokság a budapesti Városligetben.
1958 A brit AERA harwelli Atomkutató Intézet vezetői bejelentették, hogy a világon először sikerült ellenőrzött magfúziót végrehajtaniuk.
1964 Az Egyesült Államokban felbocsátották az Echo-2 műholdat.
1981 Elítélték Pekingben a kínai kommunista vezetőkből álló „négyek bandáját”.
1984 Jack Burns és David Batuski, az új-mexikói egyetem csillagászai bejelentették, hogy felfedezték a világegyetem valaha megfigyelt legnagyobb égi objektumát, egy 730 millió fényév hosszúságú galaktikus láncalakzatot, a Perseus-Pegasus Filamentet.
2004 Leszállt a második amerikai önjáró Mars-robot a Mars bolygó Meridiani-alföldnek nevezett részén, majd víz után kezdett kutatni a vörös bolygón. Küldetése 2019-ig tartott.
2011 Tüntetések kezdődtek Kairóban az 1981 óta hatalmon lévő Hoszni Mubarak államfő rendszere ellen, amelyek több mint 800 halálos áldozattal járó zavargásokba torkolltak, majd az elnök lemondásához vezettek.

Január 25-én született

1759 Robert Burns skót költő, a romantika korszakának egyik legjelentősebb képviselője, Skócia nemzeti költője
1802 Debreczeni Márton, a 19. század első felének legjelentősebb bánya- és kohómérnöke
1818 Kruspér István, a geodézia tudósa, a mértékegységek szakértője
1826 Gyulai Pál író, költő, kritikus
1859 Kosztisz Palamász görög költő, az újkori görög irodalom klasszikusa
1874 William Somerset Maugham angol elbeszélő, regény- és drámaíró, a 20. század angol irodalmának egyik legtermékenyebb és legsikeresebb írója
1882 Virginia Woolf angol írónő
1886  Wilhelm Furtwängler német karmester, zeneszerző
1900 Fekete István József Attila-díjas író, többek között a Tüskevár szerzője
1903 Vargha László Kossuth-díjas kémikus, akadémikus
1909 Ignácz Rózsa erdélyi származású író, műfordító, színésznő
1913 Schnitzler József Kossuth-díjas orvosprofesszor
1931 Schäffer Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervező
1934 Orosz Pál olimpiai bronzérmes labdarúgó, az FTC örökös bajnoka
1934 Yvaral francia képzőművész, a számítógépes művészet egyik atyja, Victor Vasarely fia
1938 Etta James amerikai bluesénekesnő
1938 Vlagyimir Viszockij orosz költő, színész, dalszerző, énekes
1944 Ráduly Mihály jazzmuzsikus, a legendás Syrius együttes egykori tagja
1946 Bereményi Géza Kossuth-díjas író, költő, dalszövegíró, rendező
1948 Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas énekes, színész
1949 Paul Nurse Nobel-díjas brit mikrobiológus
1954 David Grossman Booker-díjas izraeli író
1954 Nagy Viktor Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész
1961 Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) énekes, előadóművész
1966 Nagy-Kálózy Eszter Kossuth és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész
1993 Döbrösi Laura énekes és színésznő
1996 Váradi Gergely színész, A besúgó és a Mesterjátszma című magyar filmek szereplője

Január 25-én halt meg

844 IV. Gergely, a 101. római pápa, a hagyomány szerint ő vezette be a mindenszentek ünnepét
1816 Decsy Sámuel író, orvos, mecénás, a Magyar Tudós Társaság megalapításának kezdeményezője
1892 Berde Áron jogász, egyetemi tanár, az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója
1939 Borsody László vívó, vívómester, a magyar kardvívás megalapozója
1939 Schneller István pedagógiai író, akadémikus
1945 Altenburger Gyula biztosítási matematikus
1947 Al Capone amerikai maffiafőnök
1978 Palló Imre Kossuth-díjas operaénekes, kiváló művész
1980 Pacséry Imre, a munkaegészségügyi kutatások magyarországi úttörője
1984 Halász Mihály Balázs Béla-díjas operatőr
1984 Boda Gábor szobrász, ötvös
1987 Rodolfo bűvész
1990 Ava Gardner amerikai színésznő
1999 Kalász László József Attila-díjas költő
1999 Robert Lawson Shaw Grammy-díjas amerikai karmester
2013 Tóth Béla József Attila-díjas író
2014 Sax Gyula olimpiai bajnok sakkozó, nemzetközi nagymester
2015 Demis Russos görög énekes, az Aphroditeʼs Child rockegyüttes egykori frontembere
2017 John Hurt Golden Globe- és BAFTA-díjas angol színész
2019 Kádár József Franciaországban élt festőművész, grafikus, fotóművész, művésznevén Le K’dar
2019 Dusan Makavejev szerb filmrendező, forgatókönyvíró és producer

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Jól kell ismerni a karaktert

„Rendezőként én is elvárnám a színészeimtől, hogy mindenki másnál jobban ismerjék a saját karakterüket” – mondja a ma 23 éves Döbrösi Laura, aki számos filmben és sorozatban szerepelt már, legutóbb az Aranyélet Miráját és a Félvilág Katóját játszotta el, a Színház és Filmművészeti Egyetemet azonban kihagyta.

Bereményi Géza lesz a Müpa irodalmi sorozatának következő vendége

Idén is számos rendezvénnyel várja az olvasókat a Müpa Literárium című irodalmi programsorozata, a következő estet A költő Bereményi címmel január 20-án tartják.

Fekete István naplójába is beleolvashatunk a PIM rendhagyó tárlatvezetésén

Fekete István születésének 125. évfordulóján, január 25-én rendhagyó tárlatvezetés keretében tekinthetik meg az érdeklődők az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) „Halálom esetén elégetendő!” – Írói naplók című időszaki tárlatát, ahol az elsősorban erdészeti-vadászati tárgyú regényeiről, novelláiról ismert szerző naplóival is megismerkedhetnek.

A katonának nevelt I. Miklós hadseregként irányította birodalmát

Százhetven éve, 1855. március 2-án halt meg I. Miklós cár, „Európa csendőre”, aki birodalmát az abszolutizmus utolsó európai védőbástyájának tekintette, leverte az 1830–31-es lengyel függetlenségi felkelést és az 1848–49-es magyar szabadságharcot, majd megindította a törökök ellen a krími háborút.