fotográfia
Új fotóművészeti központ nyílik a Margit-negyedben
2027 második felében a Margit körúton nyílik meg az Eidolon Centre for Everyday Photography, amely a privát és amatőr fotográfia megmentésére, értelmezésére és láthatóvá tételére jött létre.
Nemeh Diana: Azok az élethelyzetek vonzanak, amelyektől félek
Magyar–dráma szakos tanár, aki élete első beadott sorozatával elnyerte az idei Sajtófotó Pályázat egyik legfontosabb elismerését, a MÚOSZ-nagydíjat. Nemeh Diana munkája nem egy bombasztikus riport, hanem érzékeny portré egy autista kisfiú mindennapjairól. A fotográfussal tabusított témákról, saját érzésekkel való munkáról és a hétköznapi sorsok előtérbe kerüléséről beszélgettünk.
Árvíz, hit és delírium: tíz kortárs magyar fotókönyv a legjobbak közül
Olyan kiadványokat mutatunk az elmúlt két év legizgalmasabb megjelenéseiből, amelyek kenterbe verik a csupán esztétikai élményt nyújtó albumokat: komplex társadalmi problémákat mutatnak be, személyes vívódásokat boncolgatnak és a tárgykultúránkról tesznek fel releváns kérdéseket – a fotográfia univerzális nyelvén.
Hemző Károly öröksége jó kezekben van
Hemző Károly legendás sportfotósból lett legendás fotóriporter és szerkesztő, majd hasonlóan ikonikus, iskolát teremtő szakácskönyvekkel vált népszerűvé feleségével, Lajos Marival. A Műcsarnok kiállításán az ő életművével kelnek izgalmas párbeszédre a fiatal generáció legjobb fotográfusai.
Folyami uszodák és hidroplánok Budapesten – A Duna egykor a nagyvárosi élet része volt
„A Duna a Fekete-erdőben ered, a Fekete-tengerbe torkollik, hossza 2850 kilométer. Útja során négy európai fővároson folyik keresztül, ezek: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád” – nagyjából ez az a tankönyvi példamondat, ami mindenkinek a fejében megvan a Dunáról.
Kommunista börtönök és jegesmedvék lámpafényben: nyolc fotókiállítás, hogy beinduljon a nyár
Izgalmas kiállításokat ajánlunk a korai színes Magnum-fotóktól a Sziget Fesztivál önfeledt bulizóin át a sarkvidékekig, miközben az Egri csillagok színfalai mögé is belesünk.
Csurka Eszter: Olyan vagyok, mint egy pók, szövögetem a hálót
Csurka Eszter saját fotókból, régi benyomásokból és érzelmi helyzetekből építkezik, majd mindezt sűrű, színpadszerű jelenetekké rendezi. Művészetében a festészet, a fotó, a performansz és a szobrászat nem külön utak, hanem egymásba futó nyelvek.
„Mindentől messze, a szívhez közel” – Kanyargás a budai hegyekben az úttörő köztársaságtól a gyermekvasútig
A gyereknapon színes programokkal várja a családokat hűvösvölgyi végállomásán a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút. A vonatok sűrített menetrend szerint közlekednek, a vasútvonal alsó szakaszán betétjáratok is indulnak.
Melegh Noémi Napsugár: Úgy éreztem, még nem tartok ott a gyászomban, mint amit éppen fotózok
Stabil közgazdászállását hagyta ott, hogy Belgiumból hazatérve a nulláról kezdjen új karrierbe fotóriporterként. Az emberközpontú dokumentarista irány érdekli: Melegh Noémi Napsugárral alkotói szabadságról, nógrádi falvakról és grönlandi kutyaszánokról, valamint a gyász kihangosításának fontosságáról beszélgettünk.
Palágyi Barbara: Minél távolabb mehetek a civilizációtól, annál izgalmasabb
Hogyan lesz a fény-árnyék játékért rajongó építészből dokumentarista fotós, és vajon milyen érzés lehet magyar önkéntesként afrikai gyerekeknek elmesélni, hogy néz ki egy oroszlán? Pénteki kultúrrandinkban Palágyi Barbarával önfejlesztésről, katonatalálkozókról és guatemalai kakaóültetvényekről beszélgettünk.
Ez a kiállítás önálló vizuális műfajként mutatja be a divatfotót
A jubileumi Budapest FotóFesztivál Lookbook című kiállítása különös hangsúlyt fektet a divat és a nagyvárosi élet dinamikájának összefonódására, és arra, hogy feltegye a kérdést: vajon miként alakította a vizuális kultúra a kollektív önkép alakulását?
Farkas Berci öröksége – Az űrkultusz hőskora és a szabolcsi űrvidék
Űrhajósaink, Farkas Bertalan és Kapu Tibor mindketten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőttek fel, a falujaik közötti távolság tíz kilométer sincs.
Dulovits Jenő úgy rajongott a fényért, hogy feltalálta a tükörreflexes fényképezőgépet
A világ első tükörreflexes kameráját 1943-ban szabadalmaztatták. Az eszköz azóta fotográfusok millióinak lett megbízható, hűséges társa, ám kevesen tudják, hogy egy magyar zseni nevéhez fűződik: létrehozója ugyanis Dulovits Jenő matematikus, fotográfus és feltaláló, aki az Ipolyságon született – és aki első kameráját még gyerekként, kartonpapírból, fából és nagyítóüvegből eszkábálta össze.