Tudomány
Télvíz idején – Amikor még gyakrabban befagytak természetes vizeink
Az éghajlatváltozás enyhébb teleket hoz, így a Balaton is ritkábban fagy be. Lehet, hogy a jövő generációinak erről is csak dokumentumok, képek maradnak majd?
Kiállítóhely és kutatóközpont is lesz a debreceni Természettudományi Múzeum
Több mint 100 év után először épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. A debreceni épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja lesz.
Hogyan teremthetünk a filozófiai gondolkodás által jobb életet?
Kérdésünkre Orbán Jolán és Boros János filozófusok válaszolnak.
PREMIER: megérkezett a Kék Cetli második évadának első epizódja
Hogyan határoznak meg minket az emlékek, amelyeket mélyen elraktározunk magunkban? Többek között erre a kérdésre is válaszolnak dr. Farkas Levente András vendégei a Kék Cetli második évadának első epizódjában.
Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén
Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.
A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek
„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
Az év emlékrablását hajtja végre dr. Farkas Levente András a Kék Cetli-sorozat második évadában
Dr. Farkas Levente András az idei epizódokban az életüket meghatározó emlékeket idézi fel beszélgetőtársaival. Premier január 28-án!
A Stühmer csokoládégyárnak köszönhetjük az édesebb mindennapokat
Voltak olyan évtizedek, amikor kifejezetten luxusnak számított csokoládét fogyasztani. A Stühmer Frigyes alapította első magyar gőzüzemű csokoládégyár azonban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hétköznapjainkhoz is hozzátartozzon az édesség.
Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő
Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.
Gaming és kultúra – virtuális terek, valós hatások
Évtizedek óta újra és újra felmerül a kérdés: vajon a videójátékozás értelmes és hasznos időtöltés, vagy inkább káros szenvedély, amitől óvni kell a gyerekeket és a felnőtteket is?
Zsivajból szimfónia – így talált új hangra a pesti Duna-part
Budapest déli Duna-partja az elmúlt két évtizedben új életre kelt. A vásárcsarnoktól a Müpáig, majd az atlétikai központig tartó útvonal a város egyik legizgalmasabb tengelyévé vált.
Digitális hedonizmus – Hogyan találjuk meg önmagunkat a digitális örömök világában?
A digitális tér gyors és végtelen örömforrásokat kínál: egy kattintásnyi dopamin, egy értesítésnyi megnyugvás, egy görgetésnyi felejtés. A digitális tér használata hasznos lehet, de kontroll nélkül a tartós figyelem, a nyugalom és a valódi jelenlét elvesztésével fizethetünk.
A slow culture a figyelem luxusa
A slow culture mozgalom a felgyorsult, tartalomdömpingre épülő világ ellensúlya: arra biztat, hogy ne csak fogyasszuk, hanem valóban átéljük a kultúrát. Magyarországon is egyre több az olyan kezdeményezés, amelyek az elmélyült figyelem luxusát adják vissza.
Szepsy István feltette Tokajt a világ bortérképére
Nem csupán ráirányította a nemzetközi figyelmet Tokaj-Hegyaljára, hanem újjáteremtette a régió arculatát, és olyan minőséget hozott, amit a világ borelitje is komolyan vesz.
Dr. Horvát Márta: Az én feladatom, hogy elérjem, azt fogadják el szépnek, amit maguk hoznak létre
A Dr. Art művészetterápiás csoport alapítója eredeti végzettsége szerint orvos, de végül művészetterápiával kezdett foglalkozni. Kiváló terapeuta, ami abból is látszik, hogy a klienseihez úgy közeledik a csoportfoglalkozásokon, mintha ő is csak egy lenne közülük.
Feleséget rabolt magának és elfoglalta a haragosa kastélyát a féktelen természetű „zsibói bölény”
Kétszázhetvenöt éve, 1750. december 11-én született idősebb hadadi Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja, akinek alakját Nyírő József A sibói bölény című regénye tette halhatatlanná.