kortárs képzőművészet
Vajon milyen nyomok maradnának egy ember utáni tájban?
Csatlós Asztrid és Metzing Eszter Archive of Contact című közös kiállítása arra kérdez rá, hogyan gondolkodhatunk jelenlétről és nyomhagyásról egy olyan világban, ahol az ember már nem középpont, hanem sebezhető, változó, a környezetével folyamatos kapcsolatban álló létező.
Vágy, hiány, láthatatlanság és mindennapi rutinok: az anyaság műtárgyakon
Közeledik az anyák napja, ennek apropóján pedig olyan kortárs műveket mutatunk, amelyek az anyaságról nem a megszokott, idealizált toposzokon keresztül beszélnek.
Nincs hová hátrálni Herman Levente és Radu Belcin közös kiállításán
Herman Levente és Radu Belcin Alkony két világ között című, a Várfok Galériában látható kiállítása nem kínál feloldást, és nem tesz úgy, mintha a sötétségen túl valamilyen megnyugtató horizont várna ránk.
A debreceni Modem átírja a hazai múzeumi térképet
A debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ új kiállítása nem egyszerűen egy gyűjtemény bemutatása. A Dinamikus struktúrák című tárlat valójában intézményi látlelet: arról mesél, hogyan válik egy vállalati gyűjtési stratégia közgyűjteményi örökséggé – és hogyan írja át a hazai múzeumi térképet.
Poszter helyett: Hegedűs Anett
Hegedűs Anett Átman című szobra első pillantásra a keleti meditációs hagyományok ikonográfiáját idézi: a figura lótuszülésben, keresztbe tett lábakkal jelenik meg, teste nyugodt és zárt, tekintete befelé fordul. A mű azonban nem egyszerű spirituális idézet.
Egy játszótér a white cube romjain
A Lowbrow goes on kiállítás a Deák17 Galéria tereiben laza könnyedséggel emeli be azokat a műfajokat és vizuális nyelveket, amelyek korábban a művészeti világ perifériájára szorultak.
Magyar festőművész képeit is beválogatták a világhírű művészeti folyóiratba
A Phaidon új kortárs festőművészeti perspektívákról szóló kiadványában kaptak helyet Keresztesi Botond munkái.
A jelen archívuma – három Barcsay-díjas alkotó gondolatai
Hogyan gondolkodnak a fiatal képzőművészek a jövőről, a társadalmi rendszerekről vagy az emlékezetről a digitális korszakban? A 2025-ös Barcsay-díjasok, Agg Lili, Molnár Judit Lilla és Tomecz Dániel körkérdésünkre válaszolva beszélnek aktuális kutatásaikról és alkotói terveikről.
Juhász Dóra: A nagyvonalú, egészben gondolkodó megközelítés érdekel
Juhász Dóra huszonöt éve dolgozik ugyanazzal az alapformával, amelyre nem elhatározásból, hanem festés közben talált rá. Csendéleteket festett, amikor felismerte, hogy nem a tárgy érdekli igazán, hanem az, ahogyan a formák egymáshoz viszonyulnak.
A mindennapok filozófiája – Bóbics Diána
A festőművésszel a saját alkotói világában való elmerülés és a festészetében testet öltő gondolatiság mentén igyekeztünk feltárni a műveit életre hívó szellemiséget.
Ábel Tamás: Az üvegben van valami ősi és megismételhetetlen
Üveggel dolgozik, ugyanakkor konceptuális gondolkodása és festészeti attitűdje miatt mégis képzőművészként tekintünk rá. Ábel Tamás munkáiban az anyag nem cél, hanem eszköz: az üveg és a tükör jelentéshordozóként működik.
Ábel Tamás: Az üvegben van valami ősi és megismételhetetlen
Üveggel dolgozik, ugyanakkor konceptuális gondolkodása és festészeti attitűdje miatt mégis képzőművészként tekintünk rá. Munkáiban az anyag nem cél, hanem eszköz: az üveg és a tükör jelentéshordozóként működik. Ábel Tamás a hónap alkotója.
Kis Róka Csaba soha nem azt csinálja, amit elvárnak tőle
Soha nem a jól bevált utat járja, nem azt csinálja, amit „érdemes”, nem azt, ami működik vagy éppen trendi. Ha pedig az történik, hogy amit csinál, egyszer csak divatossá válik, kanonizálódik vagy hype lesz belőle, akkor ő aztán biztos, hogy tudatosan szembemegy vele.
Elhunyt a kortárs magyar plasztika egyik legeredetibb alkotója
A Munkácsy-díjas keramikus- és szobrászművész 79 éves volt.
Nagy László költőként és képzőművészként is a legnagyobbak között szárnyalt
Nagy László születésének 100. évfordulója alkalmából kötettel tiszteleg az MMA Kiadó a Kossuth-díjas költő emléke előtt. „A világ képeiben mi vagyunk” Nagy László, a képzőművész című hiánypótló album a lírikus képzőművészeti munkásságának szerepét, jelentőségét foglalja össze és helyezi méltó polcra.
Renderelt művészet – Kemény György
Mitől válik művészetté az, ami képernyőkön, kódokban és hálózatokban születik? Új sorozatunk ennek kérdését járja körül. Az első részben Kemény Györggyel beszélgettünk.